Kiderült, milyen felületeken élhet túl leginkább a koronavírus
Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség legújabb kutatásában bebizonyították, hogy a COVID-19 fertőző részecskéi különféle tárgyak felületén akár egy hónapig is aktívak maradhatnak, ezáltal a kézmosás és a fertőtlenítés még fontosabb tényezővé léphetnek elő a védekezésben.
Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség legújabb kutatásában bebizonyították, hogy a COVID-19 fertőző részecskéi különféle tárgyak felületén akár egy hónapig is aktívak maradhatnak, ezáltal a kézmosás és a fertőtlenítés még fontosabb tényezővé léphetnek elő a védekezésben.
A Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) ügynökség által elkészített tanulmányból megtudhattuk, hogy simább felületeken és hidegebb hőmérsékletek mellett nagyobb az esélye a Sars-CoV-2 vírus túlélésének.
A kutatók kiderítették, hogy napfény és UV-sugárzás nélkül, laboratóriumi körülmények között a koronavírus a levegőben lévő aeroszolokban három óránál is tovább képes fennmaradni.
A kísérletek már lassan egy hónapja zajlanak, a tudósok a vírusrészecskék elemzésével és állandó újraizolálásával próbálják meg a lehető legpontosabban meghatározni a COVID-19 kórokozójának túlélési rátáját.
A tesztek során különböző hőmérsékleti viszonyoknak tették ki a koronavírust, és rájöttek, hogy 40 Celsius-fok esetében gyapjúszöveten 16 óráig, üvegen, acélon, papíron és műanyagon pedig 24-48 óráig tud fertőzőképes maradni, 20 Celsius-fok alatt azonban például papír bankjegyeken akár egy hónapig is túlélhet.
„A tanulmányunkban bemutatott eredmények alapján a Sars-CoV-2 fertőző részecskéi nem porózus felületeken legalább 28 napig aktívak lehetnek szobahőmérséklet (20 Celsius-fok) és normál értékű relatív páratartalom (50%) mellett. A hőmérséklet növelésével a relatív páratartalom megtartása mellett drasztikusan csökkent a túlélési arány.”
olvasható a publikációban.
A CSIRO ügyvezető igazgatója, Dr. Larry Marshall elmondta, a kutatócsapat munkájának köszönhetően a szakemberek sokkal jobb stratégiát dolgozhatnak ki annak érdekében, hogy minél gyorsabban elejét vegyék a koronavírus további terjedésének:
„Azzal, hogy tudjuk, mennyi ideig életképesek a vírus részecskéi bizonyos felületeken, precízebben előrejelezhetjük és megelőzhetjük a terjedését, ezáltal megvédhetjük az embereket a fertőzéstől. Reméljük, hogy a tudománnyal együtt végre segíthetünk abban, hogy megfékezzük a gócpontok kialakulását, így visszatérhet a gazdaság is a normális kerékvágásba.”
