Elszálltak az élelmiszerárak, mutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban

Bizonyára mindenki érzékelte, hogy egyre drágábbak az élelmiszerek, egyre nagyobb összeget kell költeni a hétvégi bevásárlás folyamán. A legradikálisabban a gyümölcs ára emelkedett, de minden élelmiszer keresztülment némi dráguláson.

Az ATV Heti Napló című műsorának stábja pedig egy kisebb bevásárló körútra ment Ica nénivel, egy budapesti 71 éves nyugdíjassal, akivel a még olcsóbb piacnak számító Fővám téri Vásárcsarnokban kémlelték végig az árakat. Amit itt tapasztaltak, az mutatta meg a legjobban, hogy mekkora az élelmiszerpiacon az árrobbanás. Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

A piaci vásárlás során ilyen, és ehhez hasonló árakba futottak bele:

• Brokkoli 1600 Ft/kiló
• Karfiol 600 Ft/Kiló
• Friss áfonya közel 3000 Ft/Kiló
• Málna 1790 Ft/Kiló
• Szabolcsi alma 600-800 Ft/kiló
• Sárgadinnye 500 Ft/Kiló

Ica néni meg is jegyezte, hogy szerinte a nyugdíjas már az életből is ki van zárva, szerinte ezt egy kisnyugdíjasnak nem könnyű kigazdálkodni. „Azt, hogy elszálltak az árak mindenki érzi, ki így, ki úgy próbál takarékoskodni” – tette hozzá.

Az ATV ismertetett néhány adatot is ismertetett, amiből kiderült, milyen jelentős áremelkedésről beszélhetünk. Százalékosan ennyit drágultak a termékek tavalyhoz képest:

• Alma – 95%
• Őszibarack – 90%
• Nektarin – 80%
• Görögdinnye – 60%
• Sárgadinnye – 48%
• Körte – 47%
• Szőlő – 18%
• Kolbász – 18%
• Sonka – 11%
• Tojás – 10%
• Tej – 8%
• Liszt – 8%, Kenyér – 7%
• Cukor – 13%

A Heti Napló megkereste többek között Varga László gazdát, Raskó György agrárközgazdászt és Beke Károlyt, a Portfolio gazdasági elemzőjét, hogy vajon mi állhat az ilyen szintű drágulás hátterében. A válaszok meglehetősen szerteágazóak voltak, nagyon sok tényező befolyásolja, hogy mi állhat az élelmiszerek borzalmas drágulásának hátterében.

Varga László elmondása szerint nagymértékben befolyásolja az alma esetében például, hogy egyre drágábbak lesznek a munkások és egyre nehezebb találni megfelelőt. Órabérük az elmúlt néhány év során 900 forintról nagyjából 1200-1300 forintra emelkedett, de az egész évi ápolási munkák munkadíja is nagyon drága lett.

A gazda kitért arra is, hogy március végén és áprilisban tapasztalt fagyok olyan mértékűek voltak, hogy a bimbó és a virágkezdemény egyszerűen nem bírta el, így jónéhány helyen csökkent a termés mennyisége. Az ezt követően szárazság pedig szintén nagyon rossz időpontban érkezett, mely nem csak az almák szempontjából jelentett gondot.

Magyarországon ugyanis az almából általában mintegy 700-800 ezer tonnát szoktak termeli évente, viszont idén ez körülbelül csak 350 ezer tonna lett. Hozzáteszi, az összmagyarországi gyümölcstermésre egyaránt igaz ez, ugyanis az is a felére csökkent, köszönhetően a nagyon rossz időnek.

Raskó György elmondása szerint az is befolyásol, hogy a kereskedők rengeteg hasznot csípnek le, hazánkban mintegy 13-15 százalékkal kevesebbet kapnak a termelők, mint az európai átlag. Raskó szerint a másik probléma, hogy nincs meg a megfelelő mennyiségű beruházás, hogy a szeszélyes időjárás ellen védekezni lehessen, mely a gyümölcs kárára ment.

Beke Kráoly pedig arról beszélt, hogy a hozzánk hasonló méretű és fogyasztói kultúrával rendelkező Csehországban fele akkora volt a drágulás, mely ugyan nem biztosan, de elképzelhető, hogy annak köszönhető, hogy az import termékek árában megjelent a forint árfolyamának gyengülése, mert míg a magyar valuta 10%-ot, a cseh korona ennek felével csökkent.

Beke elmondása szerint a tél hónapokban ráadásul ez a folyamat folytatódhat, ugyanis egyre inkább az import gyümölcsöké lesz a terep, amelyekben pedig még inkább megjelenik a forint gyengülése, így aki a jövőben a gyümölcsök piacán árcsökkenésre számít, az minden bizonnyal csalódni fog.