Több tucatnyi titkos hajóról hajóra történő olajátrakodást felügyel az amerikai hadsereg a Hormuzi-szoros térségében, hogy biztosítsa az Öbölből induló energiaszállítmányok folyamatosságát. A művelet során légi és vízi drónokat, valamint helikoptereket is bevetnek, miközben konvojokat irányítanak a nyílt tengeren várakozó tartályhajókhoz.

Az akció az Ománi-öbölben, a szoros kijáratának közelében zajlik, és egy olyan technikát alkalmaz, amelyet Irán évek óta használ a szankciók kijátszására. A Reuters értesülései szerint két fő helyszínen történnek az átrakodások, az egyik az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Fudzsaira partjainál, a másik Omán Sohar kikötője előtt. A művelet május elején indult, és a hírügynökség által átvizsgált műholdfelvételek, valamint hajózási adatok alapján legalább 92 hajó vett részt benne.

Június 11-én a két helyszínen egyszerre 17 hajópár végzett olajátrakodást a műholdképek tanúsága szerint. A tankerek a szoroshoz érve előre kijelölt találkozási pontokra hajóznak, majd egymástól három-négy kilométeres távolságban, lépcsőzetesen indulnak tovább. Több forrás szerint ilyenkor kikapcsolják jeladóikat és tompítják a fényeiket.

Hosszú időn át tart egy ilyen művelet

Amikor áthaladnak a szoroson, az Irán által ellenőrzöttnek tekintett övezet határán túl a kisebb tankerek a hatalmas, úgynevezett VLCC típusú nyersolajszállítók mellé állnak, és megkezdik az átfejtést. Egy ilyen művelet 24–40 órán át tarthat, ezt követően az üres hajók visszatérnek, a megrakott óriástankerek pedig folytatják útjukat a nemzetközi piacok felé – számolt be róla a Straits Times.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az akció teljes irányítása az amerikai hadsereg kezében van nyolc forrás szerint, köztük egy magánbiztonsági vállalkozóéban is, aki részt vett az átrakodásokban. Hat, közvetlen rálátással bíró forrás úgy tudja, hogy az Egyesült Államok légi megfigyeléssel, megfelelőségi ellenőrzéssel és folyamatos nyomon követéssel támogatja a részt vevő hajókat, haditengerészeti kíséret nélkül. A Reuters nem talált arra utaló jelet, hogy amerikai katonák közvetlenül részt vennének az olaj fizikai átrakásában.

A művelet kockázatos környezetben zajlik. Irán az amerikai–izraeli háborúra válaszul gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen békeidőben a globális olajfogyasztás mintegy ötöde halad át naponta. Ez példátlan ellátási zavart és világszintű inflációs nyomást okozott.

A kilőtt amerikai helikopter

Június 9-én Irán lelőtt egy Apache harci helikoptert, amely négy forrás szerint részt vett a küldetésben, köztük egy volt amerikai tisztviselő szerint is, aki ismerte a támadás részleteit. A személyzet mindkét tagját egy drónhajó mentette ki. Az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztviselője ugyanakkor azt közölte, hogy a Középső Parancsnokság erői nem vesznek részt tengeri olajátrakodási műveletben.

A térségben nő a feszültség. A brit Vanguard kockázatelemző cég közlése szerint a hétvégén egy ismeretlen lövedék csapódott be egy tankerbe Omán partjainál, ami kisebb szivárgást okozott, környezeti kár azonban nem történt. Nem tudni, hogy az érintett hajó részt vett-e az amerikai irányítású rendszerben.

A Reuters számításai

A Reuters számításai szerint a május eleje óta működő offshore hálózaton keresztül legalább 90 millió hordó nyersolaj és kőolajtermék cserélhetett gazdát, ami a tankerek kapacitásán alapuló becslés. Ez a mennyiség ugyan jelentős, ám elmarad a háború előtti napi mintegy 20 millió hordós átlagforgalomtól.

A rendszerhez csatlakozó üzemeltetőknek megfelelőségi vizsgálaton kell átesniük, mielőtt áthaladási időablakot kapnának. A Reuters által látott előzetes dokumentumok teljes földrajzi nyomkövetési előzményeket, tulajdonosi átláthatóságot, rakománydokumentációt és a rakományvizsgálat engedélyezését írják elő. A jóváhagyott hajók a bahreini amerikai haditengerészeti irodával tartják a kapcsolatot az út során.

A rendszer kockázata

A fogadó oldalon főként nemzetközi tankerüzemeltetők jelennek meg. A görög Dynacom Tankers Management alapítója, George Procopiou június 1-jén Athénban arról beszélt, hogy „a hajózás szabadsága alapvető, senki sem vethet ki vámot vagy más terhet”. Hozzátette, „itt vagyunk, hogy szolgáljunk, és Görögországnak az ókor óta hagyománya a blokádok áttörése. Nem szeretnék részletekbe menni, de ennyi utalás elég ahhoz, hogy értsék, mire gondolok”.

Egy tengerbiztonsági szakértő szerint a rendszer új kockázatokat is teremt. „Kevés a megbízható adat. A hajók kikapcsolják a jeladóikat, és a cégek nem a megszokott jelentési központokon keresztül kommunikálnak”, ami növeli az ütközésveszélyt, mivel a tankerek éjszaka, korlátozott manőverezési lehetőséggel közlekednek. Noam Raydan, a Washington Institute vezető kutatója úgy látja, hogy „nem látok ebben tartós megoldást. Ez átmeneti válasz rendkívüli időszakban”.