Az Egyesült Államok hadserege közölte, négy iráni, úgynevezett „egyirányú támadó drónt” semmisített meg, amiket a Hormuzi-szoros irányába indítottak, és amik a tájékoztatás szerint „azonnali fenyegetést jelentettek a térség tengeri forgalmára”.

A Középső Parancsnokság, vagyis a Centcom közleménye alapján az amerikai erők ezt követően iráni part menti megfigyelő radarállomásokat támadtak Goruk térségében és Kesm szigetén, hogy megelőzzék a további akciókat.

Teherán nem hagyta válasz nélkül a műveletet, az állami Irib hírügynökség beszámolója szerint ballisztikus rakétákat lőttek ki két kuvaiti amerikai légibázisra, valamint a bahreini amerikai haditengerészeti létesítményekre. A Centcom első értékelése alapján a két öböl menti ország ellen indított hét iráni rakétából hatot elfogtak, egy pedig nem érte el a kijelölt célpontját, így az amerikai fél szerint a károk korlátozottak maradtak.

Nem az első eset

A BBC szerint az incidens néhány nappal azután történt, hogy Washington és Teherán már csapásokat váltott egymással, ami komoly próbatétel elé állította a törékeny tűzszünetet. Szerdán egy iráni dróntámadás következtében egy ember meghalt, több mint 60-an pedig megsérültek a kuvaiti nemzetközi repülőtéren a helyi hatóságok közlése szerint, ugyanakkor az Iráni Forradalmi Gárda tagadta a felelősséget, és azt állította, hogy a károkat egy amerikai rakétaelfogó rendszer hibája okozta.

A Centcom ezt határozottan visszautasította, és úgy fogalmazott, hogy Irán „szándékos, megfontolt és indokolatlan támadást” hajtott végre a repülőtér ellen. A Forradalmi Gárda korábban arról számolt be, hogy az öböl menti amerikai támaszpontok elleni csapások az Egyesült Államok iráni olajszállító tartályhajó és Kesm szigete elleni akcióira adott válaszlépések voltak. A katonai műveletek idején a tűzszünetről szóló tárgyalások is megtorpantak, és a háború lezárását célzó megállapodás nem mutatott előrelépést.

Hosszú hetek óta zajlik a konfliktus

A jelenlegi konfliktushullám február 28-án erősödött fel, amikor az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt légicsapásokat indított Irán ellen, ami szélesebb közel-keleti feszültséget váltott ki. Irán válaszul Izraelt és az amerikai szövetséges öböl menti államokat támadta, emellett gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányainak mintegy húsz százaléka halad át, ennek következtében pedig világszerte meredeken emelkedtek az energiaárak.

Noha április elején sikerült tűzszünetet kötni, az USA röviddel ezután tengeri blokád alá vonta az iráni kikötőket, amely Donald Trump elnök kijelentése szerint „teljes mértékben érvényben marad mindaddig, amíg a megállapodást el nem érik, hitelesítik és alá nem írják”. A mostani csapásváltás ugyanakkor azt jelzi, hogy a felek közötti bizalom továbbra is rendkívül törékeny, és a térség stabilitása ismét komoly veszélybe került.