A Mass General Brigham kutatói átfogó vizsgálatokban kimutatták, hogy a csecsemőmirigy, amelyet évtizedeken át csupán gyermekkori jelentőségű szervnek tartottak, meghatározó szerepet játszhat a felnőttkori egészség és a várható élettartam alakulásában, valamint befolyásolhatja a daganatos betegek immunterápiás kezelésének sikerességét is.

A Nature folyóiratban egyszerre megjelent két tanulmány eredményei megkérdőjelezik azt a régóta uralkodó nézetet, miszerint a pubertás után fokozatosan zsugorodó csecsemőmirigy elveszíti klinikai jelentőségét, és azt sugallják, hogy a szerv állapota felnőttkorban is kulcsfontosságú lehet a betegségek megelőzésében és a kezelési döntésekben.

„A csecsemőmirigyet évtizedek óta figyelmen kívül hagyják, pedig elképzelhető, hogy éppen ez a hiányzó láncszem annak megértésében, miért öregszenek az emberek eltérő ütemben, és miért vallanak kudarcot egyes daganatellenes kezelések” – fogalmazott Hugo Aerts, a tanulmányok vezető szerzője és a Mass General Brigham Mesterséges Intelligencia az Orvoslásban programjának igazgatója. „Eredményeink arra utalnak, hogy a csecsemőmirigy egészsége sokkal nagyobb figyelmet érdemel, és új lehetőségeket nyithat az immunrendszer öregedés közbeni védelmének megértésében”.

A T-sejtek éréséért felel

A mellkasban elhelyezkedő csecsemőmirigy a T-sejtek éréséért felel, amelyek alapvető szerepet töltenek be a fertőzések és a daganatos sejtek elleni védekezésben, ugyanakkor a pubertás után a szerv mérete csökken, és az új T-sejtek termelődése is visszaesik, ami miatt sokáig úgy vélték, hogy felnőttkorban már csak korlátozott jelentőséggel bír.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A kutatók ezúttal a korábbi, kisebb vérmintás vizsgálatoknál jóval szélesebb adatbázist elemeztek, több mint 25 ezer, tüdőrákszűrésben részt vevő felnőtt CT-felvételeit, valamint több mint 2500, a Framingham Heart Study programban követett személy adatait vonták be az elemzésbe.

Az AI használata

Mesterséges intelligencia segítségével a szakemberek rutinszerűen készült CT-felvételeken mérték fel a csecsemőmirigy méretét, szerkezetét és összetételét, majd ezekből egy úgynevezett csecsemőmirigy-egészségi pontszámot számítottak, amely lehetővé tette az egyének összehasonlítását.

Azok, akik magasabb pontszámot értek el, lényegesen kedvezőbb kimeneteleket mutattak, mivel körükben mintegy 50 százalékkal alacsonyabb volt az összes okból bekövetkező halálozás kockázata, 63 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg szív- és érrendszeri betegségben, valamint 36 százalékkal ritkábban alakult ki tüdőrák, és ezek az összefüggések az életkor és más egészségügyi tényezők figyelembevétele után is fennmaradtak.

A csecsemőmirigy állapotának romlása

A kutatók szerint a csecsemőmirigy állapotának romlása csökkentheti a T-sejtek sokféleségét, ami megnehezíti az immunrendszer számára az új fenyegetések, köztük a daganatok felismerését és leküzdését, emellett az elemzés arra is rámutatott, hogy a krónikus gyulladás, a dohányzás és a magasabb testsúly kedvezőtlenül befolyásolhatja a szerv egészségét.

Egy külön vizsgálatban több mint 1200 immunterápiával kezelt daganatos beteg CT-felvételeit és klinikai eredményeit értékelték, és azt találták, hogy az egészségesebb csecsemőmiriggyel rendelkező pácienseknél 37 százalékkal alacsonyabb volt a betegség előrehaladásának kockázata, valamint 44 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg, még a daganat típusa, a kezelési mód és az egyéni különbségek figyelembevételével is.

További kutatások szükségesek

A ScienceDaily szerint a szerzők hangsúlyozzák, további kutatások szükségesek az eredmények megerősítésére, és a jelenleg alkalmazott képalkotó módszer még nem alkalmas rutinszerű klinikai használatra, ugyanakkor a jövőben segíthet pontosabban felmérni a betegek kockázatait és személyre szabni a terápiát.

„Ha jobban megértjük és rendszeresen nyomon követjük a csecsemőmirigy állapotát, az hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy az orvosok pontosabban mérjék fel a betegségek kockázatát és megalapozottabb kezelési döntéseket hozzanak” – mondta Aerts.