A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói kimutatták, a társas közeledésre irányuló döntések már másodpercekkel azelőtt formálódnak az agyban, hogy az adott egyed ténylegesen megmozdulna, ami alapjaiban árnyalja a viselkedés időzítéséről alkotott elképzeléseinket.

Az eredmények szerint a társas viselkedést nem egyetlen, elszigetelt agyterület indítja el, hanem egy összehangolt, az egész agyon végigsöprő aktivitási mintázat készíti elő.

Zebradániókat alkalmaztak

A vizsgálatot Dr. Lilah Avitan vezette, a munkában pedig Imri Lifshitz doktorandusz és az Edmond and Lily Safra Agykutató Központ több munkatársa vett részt, akik a társas információk cselekvéssé alakulásának idegi mechanizmusait szerették volna feltárni. A kutatók zebradániókat alkalmaztak modellorganizmusnak, mivel ennél a fajnál lehetőség nyílik az agyi aktivitás sejtszintű, valós idejű megfigyelésére, ami különösen alkalmassá teszi az idegi folyamatok részletes elemzésére – írja a ScienceDaily.

A kísérlet során egy új rendszert alakítottak ki, amelyben az egyik hal egy közelben úszó fajtársát figyelte, miközben a kutatók folyamatosan rögzítették a megfigyelő állat teljes agyának aktivitását. Ez az elrendezés lehetővé tette, hogy lépésről lépésre kövessék, milyen idegi események előzik meg azt a pillanatot, amikor a hal végül a másik egyed felé kezd úszni.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az agyi aktivitás változásai

Az adatok azt mutatták, hogy az agyi aktivitás változásai több másodperccel a tényleges mozgás előtt megindultak, és nem egyetlen régióban jelentkeztek, hanem több terület összehangolt működésének eredményeként. Kiemelt szerepet kapott a pallium nevű magasabb rendű agyterület, amelynek aktivitása fokozódott, miközben más régiókban csökkenés volt megfigyelhető, így egy sajátos, úgynevezett döntés-előkészítő állapot jött létre az egész agyban.

Ez a mintázat nemcsak azt jelezte előre, hogy a hal társas közeledésre készül, hanem azt is, hogy az adott egyed mennyire erősen motivált a társas interakcióra. Azok a halak, amelyeknél erőteljesebb volt ez az agyi jel, általában aktívabban keresték fajtársaik társaságát, ami arra utal, hogy a mért idegi aktivitás az egyéni társas hajtóerőt is tükrözi.

A pallium szerepe

A pallium szerepe különösen hangsúlyosnak bizonyult, mivel az eredmények szerint ez a régió központi szerepet játszik abban, hogy az egyedben kialakuljon a másokhoz való közeledés motivációja. „Ez a kutatás azonosította a társas közeledés egy olyan, az egész agyra kiterjedő idegi jelét, amely még a mozgás megindulása előtt jelenik meg” – fogalmazott Dr. Avitan. „Ez a jel nemcsak azt jelzi előre, hogy a következő cselekvés társas jellegű lesz-e, hanem azt is, hogy az egyént milyen mértékben mozgatják társas indítékok”.

A kutatók szerint az eredmények hozzájárulhatnak annak megértéséhez, miért társasabbak egyes egyének másoknál, ugyanakkor azért is jelentősek, mert az alapvető agyi struktúrák számos faj esetében hasonló módon vesznek részt a társas viselkedés szabályozásában. Ennek fényében a felfedezés hosszabb távon az emberi társas működés és az olyan állapotok jobb megértését is segítheti, amelyekben a társas viselkedés megváltozik vagy zavart szenved.