Donald Trump amerikai elnök bejelentette, Irán garanciát vállalt arra, nem fejleszt nukleáris fegyvereket, ugyanakkor a felek között továbbra sem született végleges megállapodás a közel-keleti konfliktus lezárásáról és a Hormuzi-szoros tengeri útvonalának megnyitásáról.

Az elnök közlése szerint az Egyesült Államok számára elsődleges feltétel, hogy Teherán egyértelműen lemondjon az atomfegyver előállításáról, és ennek érdekében Washington módosított, szigorúbb feltételeket tartalmazó javaslatot küldött vissza iráni megfontolásra.

A nagy bejelentés

Trump egy televíziós interjúban úgy fogalmazott, hogy „az egyetlen garancia, amire szükségem van, az az, hogy ne legyenek nukleáris fegyverek. Ebbe beleegyeztek, és ez nagyon érdekes volt”, ugyanakkor nem részletezte, pontosan milyen biztosítékokat kapott az iráni féltől. A sajtóértesülések szerint az új amerikai keretrendszer keményebb feltételeket tartalmaz, ám ezek tartalma egyelőre nem ismert, ami tovább növelheti a tárgyalások körüli bizonytalanságot.

Teherán korábban több ponton is kétségbe vonta Trump állításait, és hangsúlyozta, hogy érdemi egyeztetésekre csak akkor hajlandó, ha az Egyesült Államok felszabadít mintegy 12 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont. Emellett az iráni vezetés megalapozatlannak nevezte azokat az amerikai kijelentéseket, amelyek szerint az ország dúsított uránkészletét megsemmisítenék, és ragaszkodik ahhoz is, hogy a libanoni helyzet rendezése a megállapodás részét képezze.

A diplomáciai erőfeszítések

A diplomáciai erőfeszítések ellenére a térségben időről időre fellángolnak az összecsapások, noha áprilisban ideiglenes tűzszünet lépett életbe Washington és Teherán között, amelyet Pakisztán közvetítésével indított történelmi tárgyalások követtek. A héten például az iráni állami média arról számolt be, hogy a Forradalmi Gárda lelőtt egy amerikai katonai drónt, amely állításuk szerint ellenséges műveletre készült az iráni felségvizek közelében, bár ezt az Egyesült Államok nem erősítette meg – írja a Straits Times.

Korábban az amerikai erők csapást mértek a dél-iráni Bandar-Abbász kikötőjére, amelyre Teherán válaszcsapással reagált, és ez volt a legsúlyosabb incidens az áprilisi tűzszünet óta. Trump ennek ellenére mérsékeltebb hangot ütött meg, amikor azt mondta, hogy „nem sietek”, majd hozzátette, „lassan, de biztosan elérjük, amit akarunk, és ha nem érjük el, akkor más módon fogjuk lezárni”.

A Hormuzi-szoros kérdése

A feszültség középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amely kulcsfontosságú az olajszállítás szempontjából, és ahol az amerikai és iráni korlátozások komoly fennakadásokat okoztak a globális energiaellátásban. Trump egy közösségi bejegyzésben azt állította, hogy egy esetleges megállapodás után Teherán nem vetne ki díjakat az áthaladó hajókra, ám iráni források szerint ilyen kitétel nem szerepel a tervezetben, miközben a parlament hamarosan tárgyalhat az ország szuverenitását és ellenőrzését megerősítő tervről a szoros felett.

Mindeközben Izrael és Libanon között is fokozódik a katonai aktivitás, az izraeli hadsereg további dél-libanoni települések kiürítésére szólított fel, és megerősítette, hogy erői a Litani folyón túl is előrenyomultak a Hezbollah állásai ellen. A libanoni miniszterelnök Izraelt felperzselt föld politikájával és kollektív büntetéssel vádolta, valamint gyors és valódi tűzszünetet sürgetett, miközben a felek közötti korábbi fegyvernyugvás gyakorlatilag soha nem valósult meg maradéktalanul.

Washingtonban eközben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy kézzelfogható eredményt érjen el, mivel a tartós bizonytalanság az energiaárak emelkedésén keresztül a világgazdaságot is fenyegeti, így a következő hetek tárgyalásai döntő jelentőségűek lehetnek a térség stabilitása szempontjából.