A videojátékok történetét minden korszakban meghatározta egy-egy konzolháború, a Nintendo és a Sega, majd később a PlayStation és az Xbox rivalizálása, ugyanakkor az új generációk megjelenése nem jelenti azt, hogy a korábbi rendszerek végleg eltűnnének, sőt 2025-re egyre világosabban látszik, hogy a fiatal játékosok jelentős része tudatosan fordul vissza a múlt technológiáihoz.

A Pringles 2000 brit megkérdezésével végzett kutatása szerint a Z generáció tagjainak 24 százaléka rendelkezik retro játékkonzollal, ami arra ösztönözte a márkát, hogy Londonban ideiglenes Retro Console Clinic javítóműhelyt nyisson, ahol a résztvevők ingyenesen javíttathatták régi készülékeiket, amennyiben azok még menthetők voltak. Bár az akció marketingcélokat is szolgált, az eredmények jól mutatják, hogy a jelenség nem puszta nosztalgiahullám, hanem tartós fogyasztói igény – írja a BGR.

Érdekes adatok jöttek

Hasonló következtetésre jutott a Consumer Reports is, amely a felmérésében azt találta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett játékosainak 14 százaléka 2000 előtt megjelent rendszereken játszik, miközben a Co-Op Board Games adatai szerint a globális retro konzolpiac értéke elérte a 3,8 milliárd dollárt, és 2033-ra akár 8,5 milliárd dollárra is bővülhet.

Más területeken is megfigyelhető a múlt technológiáinak újjáéledése, hiszen például a kazetták értékesítése 2015 és 2023 között 481 százalékkal nőtt, ami azt jelzi, hogy a retrotrend messze túlmutat a videojátékokon.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A legfontosabb kérdés ugyanakkor az, mi motiválja a fiatalokat ebben a fordulatban. A Pringles kutatása szerint a válaszadók 79 százaléka úgy érzi, hogy a retro technológia „egyenesen visszarepíti a gyerekkorába”, míg 78 százalékuk szerint ezek az eszközök segítenek „kiszabadulni a telefonok folyamatos zümmögéséből”. Kifejezetten a Z generációs játékosok 89 százaléka állította, hogy a retro címeket azért részesíti előnyben, mert azok menekülést kínálnak az internet világától, 74 százalékuk szerint ezek a játékok „nyugtatóbbak”, 77 százalékuk pedig az „érzelmi értéket” emelte ki.

Egyfajta menekülés ez a részükről

Luke Malpass mérnök, aki a londoni javítóműhelyben dolgozott, a The Guardiannek úgy fogalmazott, sok Z generációs fiatal a sajátos játékmenet és a közösségi médiából fakadó nyomás elől való „menekülés” miatt fedezi fel a régi konzolokat, ami jól összecseng a modern játékiparral kapcsolatos kritikákkal.

Napjaink népszerű címei, mint a Fortnite vagy a Call of Duty Warzone, folyamatos internetkapcsolatot igényelnek, gyakran élő szolgáltatásként működnek szezonbérletekkel és időszakos jutalmakkal, amelyek a kimaradástól való félelemre építenek, miközben még az alapvetően egyjátékos programok is rendszeres frissítéseket követelnek meg, ami késleltetheti a tényleges játékélményt.

Ezzel szemben a régi konzolok és kazettás vagy lemezes játékok egyszerűbb, offline működést kínálnak, nem tartalmaznak mikrotranzakciókat, és bár akadnak kivételek, mint az Atari 2600 egyes ritka darabjai, amik akár 31 600 dollárért cserélnek gazdát, általánosságban kedvezőbb áron elérhetők, mint az új megjelenések, amik indulóára ma jellemzően 69,99 dollár. A vásárlók gyakran független játékboltokban, közösségi médián szervezett találkozókon, bolhapiacokon vagy online piactereken szerzik be a klasszikus címeket, ami közösségi élménnyel is gazdagítja a hobbit.

A jelenséget az iparág is érzékeli, ezért számos stúdió klasszikus játékok felújításába kezdett, egyes esetekben modern irányítással és kamerakezeléssel újragondolva az élményt, máskor csupán grafikai ráncfelvarrást alkalmazva, miközben az alapjáték érintetlen marad, ami azt mutatja, hogy a múlt értékei a digitális korszakban is komoly piaci potenciált jelentenek.