Az Európai Unió, valamint Németország, Norvégia és Hollandia hivatalosan is bekérette az orosz képviselőket, miután Moszkva katonai csapásokat helyezett kilátásba Kijevben, és felszólította a külföldieket, köztük a diplomatákat, hogy hagyják el az ukrán fővárost.

A diplomáciai lépés egy nappal azt követően történt, hogy Oroszország a háború kezdete óta az egyik legsúlyosabb légitámadást hajtotta végre Kijev ellen, ami tovább fokozta a nemzetközi aggodalmakat – írja a Straits Times.

Az orosz vezetés hétfőn közölte, ukrán katonai célpontok és úgynevezett döntéshozatali központok ellen készül csapásokat indítani a fővárosban, ugyanakkor a külföldi állampolgárokat is távozásra szólította fel, ami az Európai Unió szerint elfogadhatatlan eszkalációnak minősül. Az EU külügyi szolgálata ennek nyomán bekérette Oroszország ideiglenes ügyvivőjét, amit az uniós külpolitikai szóvivő kedden megerősített.

Reagált az EU

Anitta Hipper szóvivő az X közösségi oldalon úgy fogalmazott, Oroszország „a külföldi állampolgárok és diplomaták Kijev elhagyására vonatkozó fenyegetése elfogadhatatlan eszkaláció”, majd felszólította Moszkvát, hogy „hagyjon fel a civilek elleni támadásokkal”. Emellett hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kijevi delegációja a fenyegetések ellenére is a helyén marad, ami politikai üzenetként is értelmezhető a konfliktus jelenlegi szakaszában.

Norvégia szintén határozott diplomáciai választ adott, Espen Barth Eide külügyminiszter bejelentette, bekérette Nyikolaj Korcsunov orosz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen „az Ukrajnában tartózkodó külföldi személyzet elleni nyílt fenyegetések” miatt. A norvég kormány ezzel egyértelművé tette, hogy a diplomáciai testületek biztonságát érintő kijelentéseket nem tekinti puszta retorikának, hanem komoly nemzetközi jogi és politikai kérdésként kezeli.

Svédország sem hagyta mindezt szó nélkül

Svédország hétfő este hasonló lépésre szánta el magát, amikor bekérette az orosz nagykövetet, hogy elítélje „Oroszország hamis állításait a légtérsértésekről az északi és balti térségben, valamint Lettország és más országok elleni fenyegetéseit”. A stockholmi külügyminisztérium szerint ezek a kijelentések tovább növelik a feszültséget a régióban, miközben az európai biztonsági helyzet már így is rendkívül törékeny.