Kuba vezetése súlyos következményekre figyelmeztetett, miután az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be a karibi ország ellen, tovább élezve a két ország között hónapok óta fokozódó politikai és katonai feszültséget.

Miguel Díaz-Canel elnök közölte, egy esetleges amerikai támadás „felmérhetetlen következményekkel járó vérontást” idézne elő, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kuba nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra vagy bármely más országra.

A washingtoni pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, szankciós listára helyezi Kuba hírszerző szolgálatát, valamint kilenc magas rangú kubai tisztségviselőt, köztük a kommunikációs, az energiaügyi és az igazságügyi minisztert, emellett több kommunista párti vezetőt és legalább három tábornokot is. Az amerikai döntés tovább növeli a nyomást Havannára, amely már így is súlyos gazdasági és energiaválsággal küzd.

Kuba már fegyverkezik

A lépés előzménye, hogy az Axios amerikai hírportál hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, miszerint Kuba több mint háromszáz katonai drónt szerzett be Oroszországtól és Irántól, és mérlegeli azok esetleges bevetését amerikai célpontok ellen.

A beszámoló szerint felmerült a guantánamói amerikai támaszpont, amerikai hadihajók, sőt akár floridai célpontok elleni csapás lehetősége is, ami tovább táplálta a katonai konfrontációról szóló találgatásokat – írja a France24.

Az USA mindent figyel

Díaz-Canel közösségi oldalán úgy fogalmazott, Kuba „nem jelent fenyegetést” az Egyesült Államokra, ugyanakkor leszögezte, hogy az országnak „abszolút és legitim joga van megvédeni magát egy katonai támadással szemben”. Bár közvetlenül nem reagált a drónbeszerzésekről szóló értesülésekre, nyilatkozata egyértelművé tette, hogy Havanna kész ellenállni egy esetleges külső beavatkozásnak.

Az ENSZ-ben Kuba nagykövete hasonló hangnemben nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy „ha valaki megpróbálná lerohanni Kubát, Kuba visszavág, ez nem kérdés”. Ernesto Soberón Guzmán emlékeztetett arra is, hogy az USA az 1960-as években már megkísérelte a sziget invázióját, és akkor vereséget szenvedett, majd hozzátette, bár a helyzet ma más, a kubai nép elszántsága nem változott.

A mostani szankciók egy szélesebb amerikai nyomásgyakorlási kampány részét képezik, amely Donald Trump elnök januári nyilatkozatai óta erősödött fel, amikor a kubai vezetés megbuktatásának lehetőségét is felvetette, hasonlóan ahhoz, ahogyan az USA korábban Venezuelában lépett fel.

Leállították a Venezuelából érkező olajszállításokat

Washington emellett leállította a Venezuelából érkező olajszállításokat, amelyek Kuba egyik utolsó jelentős energiaforrását jelentették, és vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek pótolni próbálnák a kieső mennyiséget.

Az olajszállítások elapadása tovább mélyítette a már amúgy is súlyos humanitárius és energiaválságot, amelyet egyre gyakoribb áramkimaradások és üzemanyaghiány jellemez. A kubai kormány szerint Washington előbb „meg akarta fojtani” az ország gazdaságát az üzemanyagblokáddal, majd ezt követően próbál ürügyet teremteni egy katonai beavatkozásra.

A feszültség fokozódása ellenére Kuba hétfőn újabb humanitárius segélyszállítmányt fogadott Mexikótól, amely február óta az ötödik ilyen küldemény volt a baloldali mexikói kormány részéről. A most érkezett, panamai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó mintegy 1700 tonna segélyt, köztük tejport és babot szállított, elsősorban gyermekek és idősek számára.

Mindeközben amerikai sajtóértesülések szerint a Trump-kormányzat vizsgálja annak lehetőségét is, hogy vádat emeljen a 94 éves Raúl Castro ellen, ami tovább élezheti a két ország közötti politikai konfliktust.