Az elmúlt napokban több hír is megjelent egy Arad megyei hantavírusos esettel kapcsolatban, ezért közleményben reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki Facebook-oldalán hangsúlyozta, Magyarországon jelenleg nincs közvetlen járványügyi fenyegetés.

A miniszter szerint a hantavírus valóban létező és komolyan veendő fertőzés, ugyanakkor a jelenlegi helyzet alacsony lakossági kockázatot jelent. „A hantavírus valós, komolyan veendő fertőzés, de jelenleg alacsony lakossági kockázatú járványügyi helyzetről van szó, és Magyarországon jelenleg nincs közvetlen járványügyi fenyegetés.”

Bejegyzésében arra is kitért, hogy jelenleg nincs ismert magyar fertőzött, illetve nincs tudomásuk olyan magyar állampolgárról sem, aki kapcsolatba kerülhetett volna a járványban érintett személyekkel. A miniszter szerint „tehát nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés”.

Hegedűs Zsolt részletesen beszélt a fertőzésről

Hegedűs Zsolt részletesen ismertette azt is, hogyan terjed a fertőzés. Mint írta, a hantavírusok többsége nem emberről emberre terjed, hanem jellemzően fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belélegzésével okoz megbetegedést. „Magyarországon jelenleg nincs ok pánikra”, és emlékeztetett arra, hogy itthon ritkának számítanak a hantavírus-fertőzések, hiszen 2015 és 2024 között évente mindössze 2-16 esetet regisztráltak.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A közlemény szerint Magyarországon elsősorban az európai típusok, vagyis a Puumala és a Dobrava-Belgrade hantavírus fordul elő, míg az amerikai kontinensen ismert újvilági változatok természetes környezetben nincsenek jelen hazánkban.

Hegedűs arra is kitért, hogy a magas, 30-50 százalékos halálozási arány főként az amerikai kontinensen előforduló Andok-vírushoz és más újvilági hantavírusokhoz köthető súlyos megbetegedésekre vonatkozik. A Magyarországon előforduló típusok ezzel szemben jellemzően enyhébb vagy középsúlyos, főként vesét érintő betegségeket okoznak.

Ez nem covid 2.0

A miniszter külön hangsúlyozta: „Ez nem covid 2.0”, majd részletes magyarázatot adott arra, miért különbözik jelentősen a hantavírus a koronavírus-járványtól. Mint írta, a COVID-19 könnyen terjedt emberről emberre cseppfertőzéssel vagy légúti aeroszol útján, akár tünetmentes fertőzöttektől is, míg a hantavírusok többsége elsősorban állatról emberre terjedő fertőzésként jelenik meg.

A bejegyzés szerint még az emberről emberre terjedésre képes Andok-vírus esetében is jellemzően csak szoros kontaktus során történik fertőzés, ami „alapvetően eltérő járványdinamikát jelent a covid-19-től”. „A jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány vagy „COVID 2.0” alakuljon ki”.

Jobb óvatosnak lenni

A miniszter arról is írt, hogy jelenleg nincs széles körben alkalmazott, nemzetközileg elfogadott hantavírus elleni vakcina, ugyanakkor nincs olyan járványügyi helyzet sem, amely tömeges oltási programot indokolna, mert nem várható széles körű közösségi terjedés.

Hegedűs kiemelte, a legfontosabb megelőzési forma a rágcsálók távoltartása és a biztonságos takarítás. Ennek részeként fontos az élelmiszerek zárt tárolása, a nyílások lezárása, a rágcsálómentesítés és a zárt helyiségek rendszeres szellőztetése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rágcsálóürüléket nem szabad szárazon söpörni vagy porszívózni, mert az növelheti a fertőzött részecskék belégzésének kockázatát, ezért ilyen esetekben először nedves fertőtlenítést kell alkalmazni.

A miniszter szerint annak, aki rágcsálókkal vagy rágcsálóürülékkel szennyezett környezetben tartózkodott, majd ezt követően láz, erős levertség, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, hasi panaszok vagy más szokatlan tünet jelentkezik, érdemes háziorvoshoz fordulnia, és jeleznie az „esetleges rágcsálóexpozíciót”.

A nemzetközi figyelmet azután kapta fel ismét a hantavírus, hogy a fertőzéssel érintett Hondius holland óceánjáró március elején kifutott az argentin Ushuaia kikötőjéből. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint az Atlanti-óceánon közlekedő hajón három utas – egy holland házaspár és egy német állampolgár – meghalt, miközben több további ember is orvosi ellátásra szorult. A hajó fedélzetén több megerősített vagy feltételezett fertőzöttet is regisztráltak.

Liner/MTI