Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Emiatt nem pusztítja el mindig a kemoterápia a rákot

Emiatt nem pusztítja el mindig a kemoterápia a rákot

Emiatt nem pusztítja el mindig a kemoterápia a rákot
Shutterstock/Illusztráció

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be oldalunkat követett forrásként a Google Keresőben, hogy a friss hírek nagyobb eséllyel jelenjenek meg nálad a Vezető hírek találatok között.

Beállítom

A kutatók szerint a MYC fehérje aktívan segíti a daganatok DNS-javítását, ami ellenállóvá teheti őket a kezelésekkel szemben.

Amerikai kutatók új magyarázatot találtak arra, miért képesek egyes daganatok túlélni a kemoterápiát és a sugárkezelést, miután kimutatták, hogy a MYC nevű fehérje nemcsak a tumorok növekedését serkenti, hanem aktívan részt vesz a sérült DNS kijavításában is, így hozzájárulhat a kezelésekkel szembeni ellenállás kialakulásához.

A cikk a videó után folytatódik

A Genes & Development folyóiratban közzétett tanulmányban az Oregon Health & Science University kutatói arra jutottak, hogy a legtöbb emberi daganatban túlzottan aktív MYC közvetlenül a DNS törési pontjaihoz siet, ahol toborozza a javításhoz szükséges fehérjéket, ezáltal elősegítve, hogy a ráksejtek helyreálljanak a terápiás beavatkozások után.

Rendkívül fontos kutatások ezek

Rosalie Sears, a kutatás vezetője úgy fogalmazott, „a munkánk azt mutatja, a MYC nemcsak a ráksejtek növekedését segíti, hanem a túlélésüket is támogatja azokkal a kezelésekkel szemben, amelyek éppen a pusztításukat célozzák”. A vizsgálat első szerzője, Gabriel Cohn hozzátette, „ezek az eredmények különösen fontosak az agresszív daganatok, például a hasnyálmirigyrák esetében, ahol a MYC aktivitása gyakran rendkívül magas”, majd kiemelte, hogy ezekben a tumorokban a sejtek jelentős DNS-károsodás és replikációs stressz mellett is képesek fennmaradni és tovább osztódni – fedte fel a ScienceDaily.

A MYC szerepét évtizedek óta vizsgálják, mivel normál körülmények között a sejtmagban működve géneket kapcsol be, amik a sejtnövekedést és az anyagcserét szabályozzák, ugyanakkor az új eredmények szerint létezik egy kevésbé ismert funkciója is, amely a DNS-sérülések közvetlen kezeléséhez kapcsolódik.

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A DNS károsodása

Amikor a DNS károsodik, akár a gyors tumornövekedés, akár a kemoterápia vagy sugárzás következtében, a MYC módosult formája a sérült szakaszhoz vándorol, és ott fizikailag segíti a javító fehérjék összegyűjtését.

Sears szerint „ez a MYC egy nem hagyományos szerepe”, mivel a fehérje ilyenkor nem génszabályozóként működik, hanem közvetlenül a károsodás helyszínén vesz részt a helyreállításban. Ennek következtében a daganatsejtek nagyobb eséllyel élik túl azokat a körülményeket, amelyek egyébként végzetesek lennének számukra.

A kemoterápia és a sugárkezelés hatásmechanizmusa

A kemoterápia és a sugárkezelés hatásmechanizmusa nagyrészt azon alapul, hogy a ráksejtek DNS-ét olyan mértékben károsítják, amely már nem javítható, ugyanakkor ha a sejtek gyors és hatékony javító mechanizmussal rendelkeznek, képesek lehetnek átvészelni a terápiát és tovább növekedni.

A kutatók kimutatták, az aktív MYC-et tartalmazó sejtek hatékonyabban javították ki a DNS-töréseket, és nagyobb arányban élték túl a DNS-károsító kezeléseket. A jelenség különösen a hasnyálmirigyrák esetében bizonyult markánsnak, amely a legrosszabb prognózisú daganatok közé tartozik, mivel a betegminták elemzése azt mutatta, hogy a magas MYC-aktivitás együtt járt a fokozott DNS-javító képességgel és a kedvezőtlenebb kimenetellel.

Újabb és újabb fefeldezéseket tettek

Sears szerint „a hasnyálmirigyrákban a MYC úgy tűnik, segíti a daganatokat abban, hogy elviseljék a szélsőséges stresszt”, amelyet a gyors növekedés, a rossz vérellátás és a kemoterápia egyaránt fokoz.

A felfedezés új lendületet adhat azoknak a kutatásoknak, amelyek a MYC célzott gátlására irányulnak, jóllehet a fehérjét sokáig nehezen támadhatónak tartották szerkezeti sajátosságai miatt. A szakemberek azonban úgy vélik, a DNS-javításban betöltött szerep pontosabb célpontot kínálhat, mivel „a MYC az emberi daganatok egyik legfontosabb onkogénje”, és ha sikerül beavatkozni ebbe a specifikus funkciójába anélkül, hogy az egészséges sejtekben betöltött szerepét teljesen blokkolnák, akkor a ráksejtek érzékenyebbé válhatnak a kezelésekre.

Az egyetem kutatói már vizsgálják az OMO-103 nevű MYC-gátlót egy rövid távú klinikai vizsgálatban, amelyben előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek a gyógyszer beadása előtt és után is biopszián esnek át, így a szakemberek közvetlenül elemezhetik, miként változik a daganat a MYC blokkolásának hatására.

A következő cikkhez görgess lejjebb