Christopher Nolan pályafutása során rendre olyan filmeket készített, amelyek összetett szerkezetükkel és merész narratív megoldásaikkal komoly figyelmet követelnek a nézőtől, ugyanakkor saját bevallása szerint rendezői látásmódját egy olyan alkotás formálta meghatározó módon, amelyet gyermekként még ő maga sem értett teljesen.

A brit-amerikai filmrendező Stanley Kubrick 1968-as klasszikusát, a 2001: Űrodüsszeiát a mai napig a „tiszta mozi” megtestesítőjének tartja, még akkor is, ha intellektuálisan ma sem állítja, hogy minden rétegét megfejtette volna.

Nolan filmjei, mint a Mementó, amely visszafelé haladó, nem lineáris szerkezettel építi fel a történetet, az Eredet, amely az álmok és az észlelés határait feszegeti, vagy A tökéletes trükk, amely maga is egy filmes bűvészmutatványként működik, mind azt mutatják, hogy alkotóként különösen vonzódik a komplex, gondolkodásra ösztönző történetmeséléshez. Mielőtt azonban ő állította volna kihívás elé a közönséget, még nézőként ült a moziban, és ugyanúgy kereste a válaszokat a vásznon látott kérdésekre.

A rendező az Entertainment Weeklynek adott interjúban idézte fel, hogy hétéves volt, amikor először látta a 2001 Űrodüsszeiát, mindössze egy évvel azután, hogy a Csillagok háborúja lenyűgözte.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Szavai szerint „ez teljesen más módja volt a science fiction megélésének. Hétéves voltam, így nem állíthatom, hogy értettem a filmet. Még most sem mondhatom ezt. De 7 évesen nem is érdekelt, hogy értsem. Egyszerűen átéltem azt a rendkívüli élményt, hogy egy másik világba visznek. Egy pillanatra sem kételkedtél ebben a világban. Volt benne valami monumentális minőség… Ez tiszta mozi volt.” – idézi a Collider.

Egy lassú, meditatív tempó

Kubrick filmje egy Jupiter felé tartó űrexpedíció történetét követi, aminek célja egy rejtélyes földönkívüli monolit vizsgálata, azonban az egyszerű alaptörténet mögött úttörő vizuális megoldások, tudományos igényességgel megalkotott űrbéli jelenetek és a korát messze megelőző speciális effektusok emelték filmtörténeti mérföldkővé az alkotást.

A lassú, meditatív tempó, valamint a visszafogott párbeszédek sajátos, szinte hipnotikus atmoszférát teremtenek, miközben a HAL 9000 nevű fedélzeti számítógép figurája azóta is az egyik legismertebb mesterségesintelligencia-karakter a populáris kultúrában.

A film hatása

A sci-fi hatása nem csupán a science fiction műfajában érezhető, hanem a kortárs filmkészítés számos területén is visszaköszön, hiszen vizuális világa és tematikus mélysége több generáció alkotóit inspirálta. A film nem hat elavultnak, mivel 70 milliméteres nyersanyagra forgatták, amely ma is éles, részletgazdag képet biztosít, és látványban sok modern produkcióval is felveszi a versenyt.

Nolan 2014-es Csillagok között című filmje több szempontból is spirituális örökösének tekinthető Kubrick művének, mivel mindkét alkotás hangsúlyosan foglalkozik az idő relativitásával, az emberi megismerés határaival és az emberiséget hajtó kíváncsisággal.

A brit rendező számára a 2001: Űrodüsszeia nem pusztán intellektuális kihívást jelentett, hanem elsősorban érzelmi tapasztalat volt, amely megmutatta, hogy a mozi képes teljesen új világokat teremteni, és a nézőt kétely nélkül magával ragadni.