A filmtörténetben számos olyan tudományos-fantasztikus alkotás akad, amely premierje idején nem tudta megszólítani a széles közönséget, évekkel később azonban rajongók generációi emelték kultikus státuszba.

John Carpenter A dolog című filmje ma már a testhorror egyik csúcsteljesítményeként él a köztudatban, ugyanakkor 1982-es bemutatásakor alig keltett érdeklődést, részben azért, mert a mozikat akkoriban az E.T., a földönkívüli uralta.

Steven Spielberg barátságos idegenje családi élményt kínált és világszerte 619 millió dolláros bevételt termelt, miközben Carpenter sötét hangulatú alkotása mindössze 20,9 millió dollárt hozott, noha Kurt Russell főszereplésével és úttörő vizuális effektjeivel minden adott volt a sikerhez. A közönség akkoriban inkább a békésen érkező idegenek történetére volt nyitott, semmint egy paranoiával és brutális átváltozásokkal teli túlélőhorrorra, ennek ellenére az idő végül igazságot szolgáltatott a filmnek – írja a BGR.

Hasonló sors jutott az 1995-ös Strange Days című thrillernek is, amit James Cameron írt és Kathryn Bigelow rendezett, mégsem tudott kitörni a pénztári kudarc árnyékából. A Ralph Fiennes és Angela Bassett főszereplésével készült történet egy olyan jövőt ábrázolt, ahol az emberek a SQUID nevű technológia segítségével mások emlékeit élik át, ám egy gyilkossági ügy váratlan fordulatokat hoz és menekülésre kényszeríti a főhősöket.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A film mindössze 8 millió dollárt termelt a 42 milliós költségvetéssel szemben, noha témájában és látványvilágában megelőzte korát, és ma már sokan a Mátrix és a Különvélemény előfutárát látják benne.

Az animációs műfaj sem kivétel, hiszen a Szuper haver 1999-ben komoly kritikai elismerést kapott, ám a Warner Bros. visszafogott marketingje miatt csupán 31,3 millió dolláros bevételt ért el az 50 milliós büdzsé ellenében.

Brad Bird személyes indíttatású alkotása egy kisfiú és egy hatalmas robot barátságát meséli el az 1950-es évek Amerikájában, miközben azt a kérdést teszi fel, „Mi lenne, ha egy fegyvernek lelke lenne. Akkor is fegyver akarna maradni”. A film azóta új generációk számára vált meghatározó élménnyé, és sokan a modern animáció egyik legszebb darabjaként tartják számon.

A 2012-es Dredd reboot szintén nem tudta beváltani a hozzá fűzött anyagi reményeket, hiszen a 45 millió dolláros költségvetéshez képest 41,5 milliót hozott világszerte, ami különösen annak fényében meglepő, hogy a kritikusok és a rajongók egyaránt dicsérték.

Karl Urban végig sisakban alakította a könyörtelen bírót, ezzel hű maradt a képregényes gyökerekhez, és a forgatókönyvet jegyző Alex Garland munkáját is elismerés övezte. Urban később úgy fogalmazott, „A Dredd marketingkudarca volt”, majd hozzátette, „Hetekkel a bemutató előtt láttam az előrejelzéseket, és az alapvető probléma az volt, hogy senki sem tudta, hogy érkezik a film”, ugyanakkor a DVD-megjelenés után gyorsan bebizonyosodott az érdeklődés, amikor az első héten Észak-Amerikában 750 ezer példány fogyott.

A Szárnyas fejvadász 2049 már eleve nehéz örökséget cipelt, hiszen az 1982-es eredeti alkotás is csak idővel vált elismert mesterművé, és Denis Villeneuve folytatása hasonló utat járt be.

Bár a film 276 millió dolláros bevételével túllépte a 185 milliós költségvetést, az elvárásokhoz mérten így is csalódást keltett, különösen az Az című horror sikerének árnyékában. Jeff Goldstein, a Warner Bros. hazai forgalmazásért felelős vezetője a Reutersnek úgy nyilatkozott, „A közönség szűkebb volt, mint amire számítottunk. A nagy és kiemelt piacokon jól teljesítettünk. Az Alcon és Denis fantasztikus filmet készített.” A film mára egyértelműen a modern sci-fi egyik csúcspontjának számít, még ha a közönségnek idő kellett is ahhoz, hogy igazán értékelje.