Ez pedig jól jelzi az államilag támogatott konstrukciók továbbra is meghatározó szerepét a lakásvásárlások finanszírozásában. A Duna House adatai szerint a CSOK Plusz részesedése 10,4 százalékról 13,2 százalékra nőtt az év első három hónapjában, ami országos szinten is megfigyelhető tendencia, ugyanakkor regionális eltérések is láthatók, hiszen a keleti országrészben ez az arány már a 16 százalékot közelíti.

Bár a hitelszerkezet átalakulóban van, az ingatlanpiac teljes forgalma lényegében nem változott jelentősen, és az idei évben is hasonló számú adásvétel várható, mint tavaly, amikor a tranzakciók száma az ingatlanközvetítő becslése szerint elérte a 129 ezret.

Egy visszafogottabb, kiegyensúlyozottabb szakasz

A közlemény alapján a piac egy visszafogottabb, kiegyensúlyozottabb szakaszba lépett, amelyben a vásárlói viselkedés is átalakulóban van: egyre nagyobb szerepet kap az árérzékenység, miközben növekszik azok aránya, akik első lakásukat keresik.

A hitelezési aktivitás ugyanakkor továbbra is stabil maradt, mivel a támogatott konstrukciók iránti kereslet nem csökkent, és a finanszírozási döntésekben továbbra is kiemelt szerepet töltenek be az állami programok, amelyek jelentősen befolyásolják a vásárlói lehetőségeket.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A Duna House szerint a kamatkörnyezet enyhülése a jövőben új lehetőségeket teremthet, hiszen így a piaci alapú hitelek is versenyképesebbé válhatnak, ami azt eredményezheti, hogy olyan vásárlók is megjelennek az ingatlanpiacon, akik nem jogosultak az Otthon Start Programra vagy a CSOK Pluszra.

A jelenlegi adatok alapján egyszerre figyelhető meg a stabilitás és az átrendeződés a lakáspiacon: miközben az összforgalom nem mutat jelentős változást, a finanszírozási struktúra és a vásárlói preferenciák egyértelműen új irányba mozdulnak el.

Liner/MTI