Az amerikai haditengerészet új lendületet ad a mesterséges intelligencia alkalmazásának annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja felkutatni az iráni tengeri aknákat a Hormuzi-szorosban, ami a globális olajszállítás egyik legfontosabb tengeri útvonala, és amelynek esetleges blokkolása súlyos gazdasági következményekkel járhat világszerte.

A Reuters szerint a haditengerészet legfeljebb 99,7 millió dollár értékű szerződést kötött a San Franciscó-i székhelyű Domino Data Lab vállalattal, amely a Project AMMO nevű program mesterségesintelligencia-hátterét biztosítja, és amelynek célja a víz alatti aknák gyorsabb, pontosabb és a személyzettől kevésbé függő azonosítása.

Az USA új technikákat vet be

Donald Trump elnök korábban arról beszélt, hogy az amerikai haditengerészet megkezdte az iráni aknák eltávolítását a szorosból, miközben az Egyesült Államok és Irán között hetekig tartó fegyveres konfliktust követően törékeny tűzszünet van érvényben, ugyanakkor a víz alatti robbanószerkezetek felkutatása és semlegesítése akár hónapokig is eltarthat.

A Domino által fejlesztett szoftver többféle érzékelőből, például oldalsó letapogatású szonárból és vizuális képalkotó rendszerekből származó adatokat integrál, és lehetővé teszi, hogy a haditengerészet valós időben kövesse az egyes MI-alapú felismerési modellek teljesítményét, azonosítsa a hibákat, majd gyors javításokat vezessen be a hatékonyság növelése érdekében – jelenti a Straits Times.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Sokat változott a világ

Thomas Robinson, a vállalat operatív igazgatója a Reutersnek úgy fogalmazott, „az aknakeresés korábban a hajók feladata volt”, majd hozzátette, hogy „mostanra a mesterséges intelligencia feladatává válik, a haditengerészet pedig azért fizet a platformért, amely lehetővé teszi az MI betanítását, felügyeletét és hadrendbe állítását olyan sebességgel, amelyet a globális kereskedelmet akadályozó és a tengerészeket veszélyeztető vitatott vizek megkövetelnek”.

A fejlesztés központi eleme a gyorsaság, mivel a Domino belépése előtt akár hat hónapig is eltarthatott, amíg a haditengerészet pilóta nélküli víz alatti járműveit működtető MI-modelleket frissítették, hogy új vagy korábban nem ismert aknatípusokat ismerjenek fel, ezzel szemben a cég állítása szerint ez a ciklus ma már néhány napra rövidült.

Robinson a közel-keleti helyzetre utalva példaként említette, hogy „ha a Balti-tengeren orosz aknákra betanított UUV-ket kellene a Hormuzi-szorosba telepíteni iráni aknák felderítésére, a Domino technológiájával a haditengerészet egy hét alatt készen állhatna, nem pedig egy év alatt”.

A haditengerészet szóvivője egyelőre nem kívánt nyilatkozni a szerződéssel kapcsolatban, ugyanakkor a megállapodás egyértelműen jelzi, hogy Washington a jövőben még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az autonóm rendszerekre és a mesterséges intelligenciára a stratégiai fontosságú tengeri útvonalak védelmében.