Az iráni háborús helyzet nemcsak katonai, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár, miközben az ország vezetése láthatóan arra rendezkedik be, hogy rövid távon elviselje a nehézségeket, még az amerikai blokád szorításában is.

A hetek óta tartó harcok tovább súlyosbították az amúgy is törékeny gazdasági helyzetet, amely már a konfliktus előtt is komoly társadalmi feszültségeket generált, hiszen az év elején tömegtüntetések zajlottak a megélhetési problémák miatt, amelyeket a hatóságok erővel vertek le.

Nincs igazi eredmény

A tárgyalások április 8-a óta gyakorlatilag megfeneklettek, és egyelőre nem látszik gyors előrelépés, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Ennek ellenére Irán nem mutat azonnali összeomlásra utaló jeleket, ami részben annak köszönhető, hogy az ország jelentős belső tartalékokkal rendelkezik, valamint stabil kereskedelmi kapcsolatokat ápol a szomszédos államokkal, így a blokád hatása egyelőre csak korlátozottan érzékelhető.

A helyzet értékelésében megszólalt Sanam Vakil is, a londoni Chatham House Közel-Kelet programjának vezetője. „Úgy gondolom, egy hosszabb kifutási idővel számoltak, mint amit szerintem a közgazdászok vagy a nyugati döntéshozók feltételeznek.” Ez arra utal, hogy az iráni vezetés tudatosan készült egy elhúzódó gazdasági nyomásgyakorlásra, és ennek megfelelő stratégiát alakított ki – hangzik a Sky News elemzésében

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Teherán talán csak kivár

A szakértő szerint a hatalom „vasmarkú” irányítása lehetővé teszi, hogy Teherán kivárjon egy számára kedvezőbb megállapodást Washingtonnal, miközben az úgynevezett „ellenálló gazdaság” modelljére támaszkodik, amely a belső erőforrások kiaknázására és a szárazföldi kereskedelem fenntartására épül. Ez a megközelítés rövid távon stabilizálhatja a helyzetet, azonban a hosszabb távú kilátások továbbra is bizonytalanok.

A gazdasági mutatók ugyanakkor aggasztó képet festenek: az iráni rial az elmúlt évben 70%-ot veszített értékéből, és az utóbbi napokban további 15%-os gyengülést mutatott. A Reuters jelentése szerint egyes iráni tisztviselők attól tartanak, hogy újabb tiltakozási hullámok indulhatnak, ami akár súlyos válsághoz is vezethet.

Egyes korlátozásokat még mindig nem vezettek be

Mindezek ellenére a mindennapi életben egyelőre nem láthatók drámai korlátozások: nincs készpénzfelvételi limit, nem vezettek be élelmiszer- vagy üzemanyag-racionalizálást, és az üzletek polcai többnyire továbbra is fel vannak töltve. Az állami média szerint Mohammad Javad Asgari, a parlament mezőgazdasági bizottságának vezetője arról beszélt, hogy a háború előtt az ország jelentős készleteket halmozott fel, ami most enyhíti a nyomást.

Összességében Irán jelenleg inkább kivárásra rendezkedik be, és úgy tűnik, hogy – legalábbis rövid távon – képes kezelni a gazdasági sokkot, még akkor is, ha a háttérben egyre komolyabb kockázatok gyülekeznek.