Rendkívül kockázatos és technikailag is szinte kivitelezhetetlen művelet lenne Irán magasan dúsított uránkészletének erővel történő megszerzése – erre figyelmeztetett egy amerikai szakértő, aki részletesen beszélt a lehetséges forgatókönyvekről és azok veszélyeiről.

Az elképzelt katonai akció nemcsak logisztikai, hanem hírszerzési szempontból is rendkívüli precizitást igényelne, miközben a legkisebb hiba is súlyos következményekkel járhatna.

Egy szinte lehetetlen küldetés

Jason Campbell, a Közel-Kelet Intézet vezető kutatója, aki korábban az amerikai védelmi minisztériumban Afganisztánért felelős országigazgatóként dolgozott, egyértelműen úgy fogalmazott, hogy egy ilyen beavatkozás „rendkívül összetett művelet” lenne, ami „nagyon magas kockázattal” járna. A szakértő hangsúlyozta, az akció sikere alapvetően a pontos és megbízható hírszerzési információkon múlna.

A nyilatkozat szerint kulcsfontosságú kérdés, hogy a támadók pontosan tudják, hol található az uránkészlet. „Alapvetően szinte teljes bizonyossággal kellene tudni, hol található a magasan dúsított urán”, majd figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben az anyagot több helyszínen tárolják, a veszély „exponenciálisan növekszik”, mivel ebben az esetben több, szinte egy időben végrehajtott katonai műveletre lenne szükség.

Az iráni nukleáris infrastruktúra

A szakértő az iráni nukleáris infrastruktúra kulcsfontosságú pontjaiként Iszfahánt, Natanzot és Fordót nevezte meg, ugyanakkor kiemelte, hogy ezek közül Iszfahán lehet a legvalószínűbb központ. A háttérben az a feltételezés áll, hogy az iráni fél korábban átcsoportosíthatta a készleteket.

Az Al Jazeera, aminek Campbell nyilatkozott, azt mondta: „Hiteles nyílt forrású jelentésekből tudjuk, hogy az irániak valószínűleg az Iszfahánban található létesítménybe szállították a magasan dúsított uránt a tavalyi 12 napos háború előtt.”

A szakértő azonban arra is rámutatott, hogy még ha a pontos helyszín ismert is lenne, a technikai akadályok rendkívül komolyak. Elmondása szerint az iszfaháni létesítmény három ismert bejárata már korábban megsérült, majd az irániak később „feltöltötték földdel”, hogy hozzáférhetetlenné tegyék azokat.

Ez a körülmény jelentősen megnehezítené bármilyen külső beavatkozás végrehajtását, és tovább növelné az akció kockázatát. Egy ilyen katonai művelet nem csupán politikai döntés kérdése lenne, hanem olyan összetett kihívás, amelyben a hírszerzés, a katonai koordináció és a technikai kivitelezés tökéletes összhangja nélkül szinte elképzelhetetlen a siker.