Egy friss, a Nature Geoscience folyóiratban közölt tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró északnyugati részén található Prudhoe Dome jégkupola mintegy 7000 évvel ezelőtt teljesen eltűnt, ami jóval közelebbi időpont, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.

Az eredmények arra utalnak, hogy ez a korábban stabilnak hitt magaslati jégtömb sokkal érzékenyebb a mérsékelt felmelegedésre is, mint ahogyan azt eddig gondolták, így a jelenlegi, emberi tevékenység által hajtott klímaváltozás különösen aggasztó forgatókönyvet vetít előre.

A grönlandi jégtakaró

A GreenDrill nevű kutatási projekt, amit a Buffalo Egyetem és a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központja közösen vezet, a grönlandi jégtakaró alá fúrt le annak érdekében, hogy kőzet- és üledékmintákat gyűjtsön a felszín alól. Bár meglepő módon kevesebb ilyen minta áll rendelkezésre Grönland alól, mint a Holdról, ezek az anyagok kulcsfontosságú információkat hordoznak, mivel kémiai összetételük megmutatja, mikor érte őket utoljára napfény, vagyis mikor volt jégmentes a felszín.

A kutatók 2023 tavaszán, többhetes expedíció során 508 méteres mélységből emeltek ki mintákat a Prudhoe Dome csúcsán. Az üledékek korának meghatározásához lumineszcens kormeghatározási módszert alkalmaztak, amely az ásványi szemcsékben felhalmozódott energiát méri, mivel ezek a természetes sugárzás hatására elektronokat csapdáznak be, majd fény hatására halvány izzás formájában bocsátják ki az energiát.

Minden sok ezer évvel ezelőtt történt

A mérések alapján az üledék 6000 és 8200 évvel ezelőtt találkozott utoljára napfénnyel, ami azt jelenti, hogy a jégkupola ezt megelőzően, a holocén korai szakaszában olvadt el.

„Ez az időszak az éghajlati stabilitásról ismert, amikor az emberiség megkezdte a földművelést és a civilizáció alapjainak lerakását. Ha az akkori, enyhe természetes felmelegedés képes volt elolvasztani a Prudhoe Dome-ot, és akár évezredeken át visszahúzódva tartani, akkor csak idő kérdése lehet, hogy a mai, ember okozta klímaváltozás hatására ismét olvadásnak induljon” – fogalmazott Jason Briner, a Buffalo Egyetem professzora és a projekt társigazgatója.

Már nincs olyan messze

A tanulmány vezető szerzője, Caleb Walcott-George szerint a korai holocén idején a térség hőmérséklete 3–5 Celsius-fokkal volt magasabb a mainál, és egyes előrejelzések szerint a Prudhoe Dome térségében 2100-ra ismét elérhetjük ezt a szintet. „Ez azt jelenti, hogy a Prudhoe Dome valamikor ebben az időszakban olvadt el teljesen, és a jövőben hasonló mértékű felmelegedés ismét hasonló következményekkel járhat” – hangsúlyozta.

A felfedezés komoly következményekkel jár a tengerszint-emelkedés előrejelzése szempontjából is, mivel a jégtakaró peremterületeinek gyenge pontjai meghatározhatják, hol indulhat meg először az olvadás, és mely part menti régiók kerülhetnek a legnagyobb veszélybe – tudhattuk meg a ScienceDaily-től.

A jégtakaró alatti kőzetek és üledékek

Joerg Schaefer, a projekt másik vezetője szerint „a jégtakaró alatti kőzetek és üledékek közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak arról, mely peremterületek a legsérülékenyebbek, ami elengedhetetlen a helyi tengerszint-változások pontos előrejelzéséhez”.

Az expedíció során a kutatók sárga sátrakból álló ideiglenes táborban éltek, miközben speciális fúróberendezésekkel dolgoztak több száz méter vastag jégrétegen keresztül, azonban a küldetés a végén majdnem kudarcba fulladt, amikor repedés jelent meg a csúcson kialakított fúrási pontnál.

Az utolsó pillanatban egy kőzetfúráshoz használt fúrószerszámra váltottak, amellyel sikerült elérni az alapkőzetet közvetlenül azelőtt, hogy a felszerelést el kellett volna szállítani. „Olyan volt, mint egy Buffalo Bills-meccset nézni, végig feszült volt a hangulat az utolsó percig” – idézte fel Briner.