Komoly figyelmeztetést fogalmazott meg a globális energiapiac jövőjével kapcsolatban Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, aki szerint a világ országainak „jelentősen magasabb” energiaárakra kell felkészülniük, amennyiben a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros nem nyílik meg újra, miközben arra is felhívta a figyelmet, hogy még egy esetleges újranyitás sem jelentené azt, hogy a költségek azonnal visszatérnek a megszokott szintre.

A szakember a Neue Zürcher Zeitung-nak adott interjúban részletesen beszélt a kialakult helyzetről, hangsúlyozva, hogy a piacok hosszabb ideig tartó bizonytalansággal nézhetnek szembe, és úgy fogalmazott: „Felkészülnünk kell arra, hogy egy ideig ingadozó piacokra számíthatunk.” – idézi a Sky News. Hozzátette, az energiaárak emelkedése globális jelenség lesz, és szerinte a piacok eddig alábecsülték a háború hatását.

Rámutatott arra is, hogy a konfliktus kezdetén már úton lévő olaj- és gáztankerek időközben elérték célállomásukat, ami átmenetileg tompította a hatásokat, azonban új szállítmányok már nem indultak: ezek a korábbi szállítások „enyhítették a háború hatását”, ugyanakkor márciusban egyetlen új tanker sem lett megrakodva.

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője arra is kitért, hogy a Közel-Keleten kieső energiatermelés pótlása hosszabb időt vehet igénybe, és kijelentette: „Irakban például sokkal tovább fog tartani, mint Szaúd-Arábiában. Ugyanakkor becslésünk szerint összességében körülbelül két évbe telik, mire újra elérjük a háború előtti szinteket.”

Birol hangsúlyozta, már évek óta figyelmeztet a Hormuzi-szorostól való erős függőség veszélyeire, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a globális gazdaság – amelyet egy 110 billió dolláros gazdaságként írt le – akár „néhány száz felfegyverzett ember által túszul ejthető”.

A jelenlegi helyzet súlyosságát alátámasztva úgy fogalmazott: „Most látjuk igazán, mennyire valós volt ez a kockázat.” A szakértő korábbi nyilatkozataiban is hangsúlyozta a válság mélységét: az Associated Press hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy Európának „talán hat hét” elegendő repülőgép-üzemanyag-tartaléka maradt, és a helyzetet „a valaha tapasztalt legnagyobb energiaválságnak” nevezte.