Azok az emberek, akikkel egy háztartásban élünk és nap mint nap szoros kapcsolatban állunk, láthatatlan módon alakíthatják bélrendszerünk baktériumközösségét, derül ki a Kelet-angliai Egyetem kutatóinak friss vizsgálatából. A tanulmány ugyan egy kis szigeten élő madárfajra összpontosított, ugyanakkor az eredmények alapján a kutatók valószínűnek tartják, hogy hasonló folyamatok zajlanak az emberi háztartásokban is.

Korábbi emberi vizsgálatok már jelezték, hogy a párkapcsolatban élők és a hosszú ideje együtt lakó személyek bélmikrobiomja jobban hasonlít egymásra, mint az egymással nem együtt élő, független embereké, még akkor is, ha étrendjük eltérő. Az új eredmények azonban erősebb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy nem pusztán a közös környezet, hanem maga a szoros társas érintkezés játszik kulcsszerepet a bélbaktériumok átadásában.

Több éven keresztül gyűjtöttek ürülékmintákat

A ScienceDaily szerint a kutatás középpontjában a Seychelle-szigeteken, a Cousin-szigeten élő seychelle-i nádiposzáta állt, amely egy kis termetű énekesmadár. A tudósok több éven keresztül gyűjtöttek ürülékmintákat az egyedektől, hogy feltérképezzék bélmikrobiomjuk összetételét, különös figyelmet fordítva azokra a baktériumokra, amelyek oxigénmentes környezetben képesek fennmaradni.

Dr. Chuen Zhang Lee, az egyetem biológiai tudományokkal foglalkozó karának kutatója így fogalmazott: „Annak feltárásához, hogy a bélbaktériumok miként terjednek a társas partnerek között, több éven át gondosan gyűjtöttük a madarak ürülékmintáit. Több száz mintát szereztünk be ismert társas szerepű egyedektől, költőpároktól, segítőktől és ugyanazon, illetve különböző csoportokban élő madaraktól.”

„Ez lehetővé tette, hogy összehasonlítsuk azoknak a madaraknak a bélbaktériumait, amelyek szorosan együttműködtek a fészeknél, azokéval, amelyek nem álltak ilyen közeli kapcsolatban. Az anaerob bélbaktériumokra összpontosítottunk, amik oxigén nélkül fejlődnek, és így ritka betekintést kaptunk abba, miként segítik a társas kötelékek a mikrobák átadását.”

Nagyon részletes vizsgálatokat végeztek

A Cousin-sziget különösen kedvező helyszínnek bizonyult, mivel a kis, elszigetelt területet a madarak nem hagyják el, így a kutatók minden egyedet egyedileg jelölhettek és teljes életükön át nyomon követhettek. David S. Richardson professzor szerint „a sziget kicsi és elszigetelt, a nádiposzáták soha nem hagyják el, ezért minden madarat egyedileg meg tudunk jelölni és egész életén át követni tudunk, ami kivételes lehetőséget biztosít a vadon élő populációk hosszú távú biológiai folyamatainek vizsgálatára.”

Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak, mivel azok a madarak, amelyek több időt töltöttek együtt, nagyobb arányban osztottak meg azonos anaerob bélbaktériumokat. Dr. Lee szerint „minél szorosabb a társas kapcsolat két egyed között, annál több hasonló anaerob bélbaktériumot osztanak meg egymással.” Hangsúlyozta, hogy ezek a mikrobák nem képesek a levegőn fennmaradni, ezért nem a környezetben terjednek, hanem közvetlen, intim érintkezés és közös fészekhasználat révén jutnak át egyik egyedből a másikba.

A kutatók úgy vélik, hogy mindez az emberek esetében is releváns lehet, hiszen a mindennapi közelség, az ölelés, a csók vagy akár a közös konyhai tevékenységek elősegíthetik a bélmikrobák cseréjét. Dr. Lee szerint „akár partnerrel, akár lakótárssal vagy családdal él együtt valaki, a napi interakciók ösztönözhetik a bélmikrobák cseréjét.”

Az anaerob baktériumok

Kiemelte, az anaerob baktériumok különösen fontos szerepet töltenek be az emésztésben, az immunrendszer működésében és az általános egészség fenntartásában, mivel a bélrendszer oxigénszegény környezetében stabil, hosszú távú kolóniákat alakítanak ki.

„Emberi viszonylatban ez azt jelenti, hogy a közös otthoni esték, a mosogatás megosztása vagy akár a kanapén egymás mellett ülés is észrevétlenül közelítheti egymáshoz a mikrobiomokat” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy „a hasznos anaerob baktériumok megosztása erősítheti az immunrendszert és javíthatja az emésztőrendszer egészségét egy háztartáson belül.”