A nyilvános mosdók sokak számára egyet jelentenek a láthatatlan kórokozók tömegével, ugyanakkor a kutatások szerint nem feltétlenül ott rejtőzik a legnagyobb veszély, ahol a legtöbben keresik.

Bár a WC-ülőkén valóban megtelepedhetnek baktériumok, vírusok és akár élősködők nyomai is, a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a felületek gyakran tisztábbak, mint a rendszeresen megérintett kilincsek, csaptelepek vagy öblítőkarok.

Hasmenés esetén nagyobb a veszély

Egy átlagos felnőtt naponta több mint egy liter vizeletet és nagyjából száz gramm székletet ürít, miközben a szervezet baktériumokat és vírusokat is kiválaszt, amelyek a toalettbe kerülnek. Különösen hasmenés esetén nő meg a káros mikrobák mennyisége, és ha egy forgalmas mosdót nem takarítanak kellő gyakorisággal, ezek a kórokozók gyorsan felhalmozódhatnak, így a környezet a kutatók megfogalmazása szerint valódi „mikrobiális levessé” válhat.

A szakemberek számos mikroorganizmust azonosítottak már WC-ülőkén és a közvetlen környezetében, emellett gyakran kialakul úgynevezett biofilm is, ami különböző mikrobákból álló rétegként tapad meg a perem alatt és más nedves felületeken. Ennek ellenére a mérések alapján az ülőke általában kevesebb kórokozót hordoz, mint azok a pontok, amelyeket az emberek mosatlan kézzel rendszeresen megérintenek.

A takarítás hiánya

A ScienceDaily szerint a nagy forgalmú helyeken egy mosdót akár több százszor vagy ezerszer is használhatnak hetente, és bár sok intézményben rendszeres a takarítás, parkokban vagy buszmegállókban található illemhelyek esetében előfordul, hogy naponta csak egyszer tisztítják őket. A takarítás hiányára utalhat az erős vizeletszag, a szennyezett padló vagy a látható lerakódás, amik mind növelik a fertőzés kockázatát.

A legnagyobb, sokszor észrevétlen veszélyt azonban nem maga az ülőke, hanem az öblítés jelenti, különösen akkor, ha a WC-nek nincs lehajtott fedele. Ilyenkor úgynevezett toalettpermet keletkezik, amely apró, kórokozókat tartalmazó cseppeket juttat a levegőbe, és ezek akár két méteres távolságra is eljuthatnak, lerakódva különböző felületeken.

A kézszárítók szintén veszélyforrások

A kézszárítók szintén hozzájárulhatnak a mikrobák terjedéséhez, mivel a nem megfelelően megmosott kézről a levegőáram visszafújhatja a kórokozókat a bőrre, más emberekre vagy a környező tárgyakra. A fertőzések többsége nem az ülőkével való érintkezésből ered, hanem a szennyezett kezeken, gyakran használt felületeken, levegőben terjedő cseppeken vagy akár a mosdóban elővett mobiltelefonokon keresztül jut a szervezetbe.

Egészséges emberek esetében az ülőkére való leülés önmagában alacsony kockázatot jelent, és aki mégis aggódik, egyszerűen letörölheti a felületet vagy használhat papírülőkét a nagyobb biztonságérzet érdekében.

A szakértők szerint azonban a leghatékonyabb védekezést a megfelelő kézhigiénia biztosítja, vagyis az alapos, szappanos kézmosás, a papírtörlő előnyben részesítése a légszárítóval szemben, valamint a személyes tárgyak tisztán tartása.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a WC felett való lebegés nemcsak kényelmetlen, hanem a medencefenék izmait is megterheli, ami megnehezítheti a hólyag teljes kiürítését, és növelheti a visszafröccsenés esélyét.