A krónikus gyulladás gyakran észrevétlenül, fájdalom vagy látványos tünetek nélkül alakul ki, hosszú távon azonban hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, az ízületi gyulladás, sőt bizonyos daganatos kórképek kialakulásához is.

A folyamat hátterében az immunrendszer sejtjei állnak, amelyek sérülés vagy fertőzés hatására kémiai jelzőmolekulákat bocsátanak ki, ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy az étrend képes befolyásolni ezt a biológiai aktivitást.

Hétköznapi élelmiszerek és fűszerek

Számos hétköznapi élelmiszer és fűszer tartalmaz úgynevezett fitokemikáliákat, vagyis növényi eredetű bioaktív vegyületeket, amelyek hatással lehetnek a gyulladásos útvonalak működésére, és bár ezeket az összetevőket a hagyományos étrendek és gyógynövényes készítmények évszázadok óta kombinálják, molekuláris szintű magyarázat eddig csak korlátozottan állt rendelkezésre.

Laboratóriumi körülmények között az egyes vegyületek önmagukban rendszerint csak olyan koncentrációban mutattak számottevő gyulladáscsökkentő hatást, amely jóval meghaladja a normál táplálkozás során bevihető mennyiséget, emiatt sokáig kérdéses maradt, hogy valóban érdemi biológiai hatással bírnak-e a mindennapi életben.

Különböző növényi vegyületek kombinációja

A ScienceDaily szerint a Tokiói Tudományegyetem kutatócsoportja Gen-ichiro Arimura professzor vezetésével ezért azt vizsgálta, vajon különböző növényi vegyületek kombinációja képes-e erőteljesebb hatást kiváltani az immunsejtekben, mint az egyes összetevők külön-külön alkalmazva.

A Nutrients folyóirat 18. évfolyamának harmadik számában közölt tanulmány a mentából származó mentolra, az eukaliptuszban található 1,8-cineolra, a csilipaprika kapszaicinjére, valamint a komlóban és egyes gyömbérfélékben előforduló béta-eudeszmolra összpontosított.

Makrofágokat is vizsgáltak

A kutatók makrofágokat vizsgáltak, amelyek a gyulladásos folyamatok kulcsszereplői, mivel citokineknek nevezett jelzőfehérjéket szabadítanak fel, és ezzel irányítják az immunválaszt. A gyulladás modellezéséhez bakteriális eredetű lipopoliszachariddal kezelték az egerekből származó sejteket, majd az említett növényi vegyületeket önállóan és meghatározott kombinációkban is alkalmazták, miközben génexpressziós vizsgálatokkal, fehérjeszint-mérésekkel és kalciumjelátviteli elemzésekkel követték nyomon a változásokat.

Az eredmények szerint a kapszaicin önmagában is jelentős gyulladáscsökkentő aktivitást mutatott, ugyanakkor az igazán figyelemre méltó hatás akkor jelent meg, amikor más vegyületekkel együtt alkalmazták. Arimura professzor kiemelte, hogy „amikor a kapszaicint mentollal vagy 1,8-cineollal kombináltuk, a gyulladáscsökkentő hatás több százszorosára nőtt ahhoz képest, mintha az egyes vegyületeket külön alkalmaztuk volna”.

A részletes elemzések eredményei

A részletes elemzések feltárták, hogy a mentol és az 1,8-cineol úgynevezett TRP csatornákon keresztül befolyásolja a sejtek kalciumjelátvitelét, míg a kapszaicin ettől eltérő, TRP csatornáktól független útvonalon fejti ki hatását, így a különböző mechanizmusok egyidejű aktiválása erősíti fel a választ.

A professzor szerint „kimutattuk, hogy ez a szinergikus hatás nem véletlen egybeesés, hanem egy új működési mechanizmus eredménye, amely különböző sejten belüli jelátviteli útvonalak egyidejű aktiválásán alapul”, ami molekuláris szinten is alátámasztja az élelmiszer-összetevők kombinálásának régóta ismert tapasztalati előnyeit.

A kutatók úgy vélik, hogy a növényi vegyületek megfelelő társítása már a táplálkozás során jellemző, alacsonyabb dózisban is érdemi biológiai hatást válthat ki, ami új lehetőségeket nyithat funkcionális élelmiszerek, étrend-kiegészítők, fűszerkeverékek vagy akár aromaterápiás termékek fejlesztésében. Ugyanakkor hangsúlyozzák, állatkísérletekre és humán vizsgálatokra is szükség van annak megerősítésére, hogy a laboratóriumi eredmények milyen mértékben érvényesülnek az emberi szervezetben, mindazonáltal a mostani eredmények fontos lépést jelentenek annak megértésében, miként járulhatnak hozzá a mindennapi étrend növényi összetevői a krónikus gyulladás szabályozásához és a hosszú távú egészség megőrzéséhez.