A boltok polcai rendezettnek és bőségesnek tűnhetnek, miközben a háttérben működő rendszerek komoly nyomás alatt állnak, és a látszólag stabil ellátás valójában rendkívül sérülékeny digitális infrastruktúrától függ. A friss zöldségek és hűtött termékek jelenléte azt sugallja, hogy minden zavartalanul működik, ugyanakkor a modern élelmiszer-ellátás ma már csak akkor képes működni, ha az árukat informatikai rendszerek is „felismerik” és jóváhagyják.

Az adatbázisok, platformok és automatizált folyamatok döntik el, hogy egy szállítmány továbbhaladhat-e a láncban, és amennyiben egy rendszer nem hitelesít egy rakományt, azt nem lehet felszabadítani, biztosítani, értékesíteni vagy jogszerűen forgalomba hozni. Ilyen esetben az élelmiszer hiába létezik fizikailag, a rendszer számára láthatatlanná válik, így gyakorlatilag felhasználhatatlanná lesz.

Egyre többen tekintenek a függőségre problémaként

Az Egyesült Királyságban egyre többen tekintenek erre a függőségre az élelmiszer-ellátás egyik legsúlyosabb gyenge pontjaként. Az elmúlt évek kibertámadásai jól mutatják a kockázatokat, mivel az Egyesült Államokban több nagy élelmiszerláncnál leálltak a rendelési rendszerek, késések alakultak ki a kiszállításban, és bár az áru rendelkezésre állt, a digitális blokkolás miatt nem jutott el a boltokba.

Az ellátási láncokban ma már számos döntést automatizált, gyakran átláthatatlan rendszerek hoznak meg, amelyek működése nehezen magyarázható és szinte lehetetlen vitatni, miközben a hatékonyság növelése érdekében fokozatosan megszüntetik a manuális tartalékmegoldásokat. A gazdaságosság és az időmegtakarítás érdekében a vállalatok egyre inkább szoftverekre bízzák a kritikus döntéseket arról, hová kerül az élelmiszer és ki férhet hozzá, ez pedig a kontrollt az emberi mérlegeléstől az algoritmusok irányába tolja el – írta a ScienceDaily.

A mesterséges intelligencia hatása

A mesterséges intelligencia és az adatvezérelt eszközök ma már a mezőgazdasági termelés és az elosztás számos szakaszát irányítják, előrejelzik a keresletet, optimalizálják az ültetést, rangsorolják a szállítmányokat és kezelik a készleteket, miközben különösen a just in time rendszerre épülő logisztikát teszik még érzékenyebbé.

Egy, a brit élelmiszer-rendszert vizsgáló kutatás szerint ezek a megoldások szinte minden szinten beépültek a működésbe, ugyanakkor új típusú kockázatokat is teremtenek.

A veszély nem csupán elméleti

A veszély nem csupán elméleti, hiszen a 2021-es zsarolóvírus-támadás során a JBS Foods húsfeldolgozó üzemei leálltak annak ellenére, hogy az állatok, a dolgozók és a létesítmények rendelkezésre álltak. Bár néhány ausztrál gazdálkodó képes volt felülírni a rendszert, a fennakadások így is jelentősek maradtak, és a közelmúlt nagykereskedelmi hibái ismét megmutatták, milyen gyorsan megszakadhat a szállítás akkor is, ha az áru fizikailag elérhető.

További problémát jelent, hogy egyre kevesebb szakember rendelkezik a szükséges tudással a rendszerek manuális kezeléséhez, mivel a papíralapú vagy kézi eljárásokat hatékonysági okokra hivatkozva fokozatosan megszüntetik, a dolgozókat pedig már nem képzik olyan beavatkozásokra, amelyeket elvileg nem kellene alkalmazniuk.

Ha hiba történik, könnyen előfordulhat, hogy nincs elegendő tapasztalat a beavatkozáshoz, ráadásul a szállítmányozásban, raktározásban és közegészségügyi ellenőrzésben tapasztalható munkaerőhiány tovább nehezíti az újraindítást.

Egy komolyabb leállás során az engedélyezési rendszerek befagyhatnak, a kamionok megrakva várakoznak, de a kiadási kódok nem működnek, a sofőrök pedig tétlenül állnak, miközben az élelmiszer jelen van, mégsem tud elindulni. Korábbi esetek azt is megmutatták, hogy néhány nap alatt teljesen eltérhet egymástól a digitális nyilvántartás és a boltok valós készlete, és körülbelül 72 óra után már elengedhetetlenné válik a manuális beavatkozás, amelyhez azonban sok helyen már nincs megfelelő eszköz vagy képzett munkaerő.

Az élelmiszer-biztonságról szóló vita

A szakértők szerint az élelmiszer-biztonságról szóló vita túl gyakran kizárólag a kínálatra összpontosít, holott legalább ilyen fontos tényező az engedélyezés kérdése is, mert ha egy digitális szállítólevél megsérül vagy elérhetetlenné válik, a rakomány soha nem kerülhet forgalomba. Ez különösen érzékeny pont az importtól és összetett logisztikai hálózatoktól erősen függő Egyesült Királyság esetében, ahol az ellenálló képességet nemcsak a határokon áthaladó áruforgalom, hanem az adatok és döntések kezelése is meghatározza.

A mesterséges intelligencia ugyanakkor pozitív szerepet is betölthet, hiszen a precíziós mezőgazdaság és a korai előrejelző rendszerek már most hozzájárultak a veszteségek csökkentéséhez és a terméshozam növeléséhez, a valódi kérdés ezért nem az, hogy alkalmazzuk-e ezeket a technológiákat, hanem az, hogyan szabályozzuk és felügyeljük őket.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy az emberi ellenőrzés elengedhetetlen, rendszeres gyakorlatokra és átlátható algoritmusokra van szükség, miközben a kereskedelmi titoktartás nem előzheti meg a közbiztonságot, a gazdálkodóknak és közösségeknek pedig nagyobb kontrollt kell kapniuk saját adataik felett.