A vastagbélrák más daganattípusoktól eltérő, jól azonosítható mikrobiális „ujjlenyomattal” rendelkezhet, ami alapjaiban változtathatja meg a betegségről alkotott tudományos képet és a jövőbeli kezelési stratégiákat.

A Kelet-angliai Egyetem kutatói több mint 9000 beteg teljes genom szekvenálási adatainak elemzése során arra jutottak, hogy a vizsgált daganatok közül kizárólag a vastagbéldaganatok mutattak következetesen elkülönülő mikrobiális közösséget.

22 különböző ráktípust fedtek le

A ScienceDaily vastagbélrák az Egyesült Királyságban a negyedik leggyakoribb daganattípus, valamint a második leggyakoribb daganatos halálok, ezért minden olyan eredmény, amely pontosabb diagnózist vagy személyre szabottabb kezelést tesz lehetővé, kiemelt jelentőségű.

A Science Translational Medicine folyóiratban közölt tanulmány ugyanakkor megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, miszerint minden daganattípus saját, egyedi mikrobiális mintázattal rendelkezik.

A kutatás során a szakemberek a Genomics England adatbázisából származó 11 735 daganatmintát vizsgáltak, amik 22 különböző ráktípust fedtek le. Dr. Abraham Gihawi, a kutatás vezetője elmondta, hogy amikor daganatok DNS-szekvenciáit gyűjtik, a mintákban jelen lévő mikrobák genetikai állománya is rögzítésre kerül.

„Azt akartuk meghatározni, hogy pontosan milyen mikrobiális DNS-összetétel található az egyes mintákban, ezért olyan számítógépes programokat fejlesztettünk, amelyek eltávolítják az emberi DNS-t, majd elemzik a visszamaradó mikrobiális genetikai anyagot” – fogalmazott.

Egyértelmű és következetes mikrobiális közösség

Az így kapott adatokat a betegek klinikai jellemzőivel vetették össze, beleértve a daganat típusát és a kórlefolyást is. Az eredmények szerint csak a vastagbélrák esetében volt kimutatható olyan egyértelmű és következetes mikrobiális közösség, amely megbízhatóan elkülönítette ezt a daganattípust más rákoktól. „Eredményeink azt mutatják, hogy kizárólag a vastagbéldaganatok rendelkeznek jól azonosítható mikrobiális közösségekkel” – hangsúlyozta Dr. Gihawi, hozzátéve, hogy ez a felismerés a jövőben pontosabb diagnózist és célzottabb kutatásokat tehet lehetővé.

A vizsgálat emellett más daganattípusok esetében is fontos összefüggéseket tárt fel. Szájüregi daganatoknál például bizonyos vírusok, köztük a humán papillomavírus jelenlétét pontosabban tudták kimutatni, mint néhány jelenleg alkalmazott diagnosztikai módszerrel. A kutatók ritka, de veszélyes vírusokat is azonosítottak, például a HTLV-1-et, amely hosszú ideig lappanghat a szervezetben, majd hozzájárulhat a daganat kialakulásához.

Az adatok arra is utalnak, hogy a mikrobák nem csupán passzív jelenlévők a daganatok környezetében, hanem befolyásolhatják a betegek túlélési esélyeit is. „Bizonyos baktériumtípusok egyes szarkómás esetekben rosszabb túléléssel társultak, ami új kutatási és kezelési lehetőségeket vethet fel” – mondta Dr. Gihawi, ugyanakkor hozzátette, hogy más esetekben egyes baktériumok jelenléte éppen jobb túléléssel mutatott összefüggést. Ez arra utal, hogy a mikrobiális mintázatok a jövőben segíthetnek előre jelezni, mely betegek reagálnak kedvezőbben bizonyos terápiákra.

A szakértők szerint a kutatás rámutat a teljes genom szekvenálás egyre növekvő klinikai jelentőségére, mivel ez a módszer nemcsak a daganat genetikai sajátosságait tárja fel, hanem a rejtett fertőzések azonosítását is lehetővé teszi. Daniel Brewer professzor kiemelte, hogy a vizsgálat bizonyítja, a genomikai elemzés a precíziós orvoslás nélkülözhetetlen eszközévé válik, különösen akkor, amikor a prognózis pontosításáról vagy a kezelési döntések támogatásáról van szó.