Egy nagyszabású amerikai kutatás szerint a nehezen kezelhető magas vérnyomásban szenvedő betegek több mint negyedénél kimutatható a kortizol nevű hormon kórosan magas szintje, ami alapjaiban változtathatja meg a betegség kezelésével kapcsolatos orvosi gyakorlatot.

A MOMENTUM nevű vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az érintettek 27 százaléka hiper­kortizolizmusban szenved, vagyis szervezete a szükségesnél több kortizolt termel, ami jóval gyakoribb jelenség, mint azt korábban feltételezték.

Hormonális és anyagcsere-eltérések

Rezisztens hipertóniáról akkor beszélnek, amikor a vérnyomás legalább három különböző gyógyszer szedése ellenére is tartósan magas marad, és az Egyesült Államokban közel tízmillió ember érintett ebben az állapotban. A szakemberek egyre inkább úgy látják, hogy a háttérben meghúzódó hormonális és anyagcsere-eltérések akadályozhatják a hagyományos terápiák hatékonyságát, ezért a pontos okok feltárása kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez.

A kortizolt gyakran stresszhormonként emlegetik, mivel fontos szerepet játszik a szervezet stresszre adott válaszában, ugyanakkor tartósan emelkedett szintje súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

A hiper­kortizolizmus összefüggésbe hozható testsúlynövekedéssel, izomtömeg-csökkenéssel és cukorbetegséggel, emellett növeli a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát, amelyek eleve gyakoribbak a rezisztens hipertóniában szenvedőknél – foglalta össze a ScienceDaily.

1086 beteget vizsgáltak

A kutatás során 1086 beteget vizsgáltak az Egyesült Államok 50 egészségügyi központjában, köztük a New York-i Mount Sinai egészségügyi rendszer intézményeiben, és a résztvevők egy dexametazon szuppressziós teszten estek át. Ennek során este dexametazont kaptak, majd másnap reggel vérmintát vettek tőlük a kortizolszint meghatározására, és azokat tekintették hiper­kortizolizmusban érintettnek, akiknél az érték meghaladta az 1,8 mikrogramm per deciliter szintet.

Az eredmények szerint a 1086 résztvevő közül 297-nél igazolták a kórosan magas kortizolszintet, ami 27 százalékos aránynak felel meg. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a csökkent vesefunkcióval élő betegek körében nagyobb eséllyel fordul elő ez a hormonális eltérés, emellett a résztvevők mintegy 20 százalékánál primer hiperaldoszteronizmust is kimutattak, és körülbelül 6 százalékuknál mindkét rendellenesség jelen volt.

Az emelkedett kortizolszint lehetősége

A szakemberek szerint az eredmények azt jelzik, hogy az orvosoknak érdemes számolniuk az emelkedett kortizolszint lehetőségével a rezisztens hipertóniás betegek kivizsgálásakor, különösen azoknál, akiknél egyéb kockázati tényezők is fennállnak. A szűrővizsgálat viszonylag egyszerűen elvégezhető, és sok páciens számára megnyugtató lehet, ha magyarázatot kap arra, miért marad magas a vérnyomása a többféle gyógyszer ellenére is.

Deepak L. Bhatt kardiológus a tanulmány kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az a tény, hogy a rezisztens hipertóniában szenvedő betegek ilyen magas arányánál, több mint 25 százalékánál emelkedett a kortizolszint, jelentősen eltér attól, amit az orvosok korábban az egyetemi képzés során tanultak”. Hozzátette, „ezek az eredmények indokolttá teszik a fokozott szűrést a rezisztens hipertóniás betegeknél”, ugyanakkor a következő lépésként randomizált vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a kortizol hatását csökkentő terápiák biztonságosan és hatékonyan képesek-e mérsékelni a magas vérnyomást ebben a betegcsoportban.