Irán politikai és katonai életének egyik meghatározó alakja, Mohammad Bagher Ghalibaf került ismét a figyelem középpontjába, miután az iráni parlament elnökeként határozott figyelmeztetést fogalmazott meg az Egyesült Államokkal szemben, jelezve, hogy az ország fegyveres erői készen állnak reagálni egy esetleges amerikai szárazföldi jelenlétre, valamint arra is, hogy megbüntessék Washington regionális partnereit.

A kijelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a térségben továbbra is rendkívül feszült a geopolitikai helyzet, miközben Irán vezetése egyértelmű üzeneteket küld a külvilág felé.

Ki is ez az iráni vezető

A politikus 1961-ben született Irán északkeleti részén, egy boltos fiaként, és – ahogyan generációjának sok tagja – már fiatalon csatlakozott az iráni Forradalmi Gárdához a 80-as években az iraki háború idején. Katonai karrierje gyorsan ívelt felfelé, és kiképzett pilótaként később a gárda légierejének vezetője lett, majd Irán rendőrfőnökeként is szolgált, ami jól mutatja, hogy a biztonsági struktúrák több szintjén is meghatározó szerepet töltött be.

A róla kialakult kép ugyanakkor nem mentes az ellentmondásoktól sem: egy kiszivárgott hangfelvétel szerint egy önkéntes erő tagjaival folytatott megbeszélésen azt állította, 2003-ban ő adott utasítást arra, hogy tüzet nyissanak tüntetőkre, ami komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Mindeközben korábban békülékenyebb hangot is megütött a Nyugat felé, amikor egy interjúban hangsúlyozta: „Azt szeretném, ha a Nyugat megváltoztatná Iránhoz való hozzáállását, és bízna Iránban, és biztos lehetne abban, hogy Iránban megvan a szándék arra, hogy a kérdéseket párbeszéd útján vigyük előre.”

Meghatáro szereplője lett Iránnak

Ghalibaf az elmúlt évtizedekben nemcsak katonai, hanem politikai szerepben is meghatározó tényezővé vált Iránban. 2005 és 2017 között Teherán polgármestereként tevékenykedett, azonban ebben az időszakban korrupciós vádakkal is szembesült, többek között egy olyan ügy kapcsán, amiben mintegy 3,5 millió dollárnyi adományt juttattak egy, a felesége által vezetett alapítványnak.

Politikai ambícióit jól jelzi, hogy 2005-ben, 2013-ban, 2017-ben és 2024-ben is indult az elnökválasztáson, bár végül nem sikerült megszereznie a legmagasabb tisztséget. Karrierjének újabb mérföldköve 2020-ban következett be, amikor Irán parlamentjének elnökévé választották, így az ország egyik legfontosabb hatalmi pozíciójába került – tudhattuk meg a Sky News-tól.

Azóta rendszeresen megszólal külpolitikai kérdésekben is, és kijelentései – különösen az Egyesült Államokkal kapcsolatos figyelmeztetések és fenyegetések – jelentős nemzetközi figyelmet kapnak, mivel közvetlenül tükrözik az iráni vezetés álláspontját a jelenlegi, rendkívül feszült geopolitikai környezetben.