A csillagászok több mint hatezer ismert exobolygó közül mindössze negyvenöt olyan kőzetbolygót azonosítottak, amelyek a jelenlegi ismeretek alapján alkalmasak lehetnek az élet fenntartására, ezzel jelentősen szűkítve a földön kívüli élőlények utáni kutatás célpontjait.

Az eredményeket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban közölték, és a kutatás olyan küldetéseket idéz, mint amilyet a Project Hail Mary című filmben láthattunk, ahol a főhős egy távoli csillagrendszerbe indul az emberiség megmentésének reményében.

Részletes kutatást végeztek

A vizsgálatot Lisa Kaltenegger professzor, a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének igazgatója vezette hallgatók bevonásával, és a csapat az Európai Űrügynökség Gaia küldetésének friss adatait, valamint a NASA exobolygó-archívumát elemezte annak érdekében, hogy az úgynevezett lakhatósági zónában keringő bolygókat azonosítsa. Ez a csillag körüli térség nem túl forró és nem túl hideg, így elméletileg lehetővé teheti a folyékony víz jelenlétét a felszínen, ami a földi élet alapfeltétele.

A tanulmány Lakhatósági határok vizsgálata című munkája azokat a bolygókat is kiemeli, amelyek nagyjából annyi csillagenergiát kapnak, mint a Föld a Naptól. Kaltenegger professzor úgy fogalmazott, hogy „a Project Hail Mary olyan szépen mutatja be, hogy az élet talán sokkal alkalmazkodóképesebb, mint jelenleg gondoljuk, ezért kulcsfontosságú meghatározni, a hatezer ismert exobolygó közül melyek a legesélyesebbek földön kívüli lények, például az Astrophage és a Taumoeba vagy akár Rocky befogadására, és ez nemcsak Ryan Gosling számára lehet fontos”. Hozzátette azt is, hogy „a tanulmányunk megmutatja, hová kellene utaznunk, ha valaha megépítenénk egy Hail Mary űrhajót”.

További 24 égitestet is azonosítottak

A kijelölt 45 bolygó mellett további 24 égitestet is azonosítottak egy szigorúbb, háromdimenziós lakhatósági modell alapján, amely pontosabban becsüli meg, mennyi hőt képes elviselni egy bolygó anélkül, hogy lakhatatlanná válna – írja a ScienceDaily.

A listán szerepel több ismert exobolygó, köztük a Proxima Centauri b, a TRAPPIST-1 rendszer több tagja és a Kepler 186f, ugyanakkor kevésbé ismert jelöltek, például a TOI-715 b is helyet kaptak.

Érdekesség, hogy a mintegy negyven fényévre található TRAPPIST-1 rendszer több bolygója, valamint a 48 fényévre keringő LHS 1140 b, ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy a folyékony víz fennmaradása nagymértékben függ attól, képes-e az adott bolygó stabil légkört megtartani. Több égitest, például a TRAPPIST-1 e vagy a TOI-715 b, a Földhöz hasonló mértékű sugárzást kap, ami tovább növeli a tudományos érdeklődést irántuk.

Erősen elnyúlt a pályájuk

A szakemberek olyan bolygókat is beválogattak, amik pályája erősen elnyúlt, így a csillaguktól kapott hő mennyisége jelentősen változik az év során, mert ezek segíthetnek megérteni, hogy egy bolygónak folyamatosan a lakhatósági zónában kell-e maradnia az élet fennmaradásához.

Gillis Lowry kutató szerint „bár nehéz pontosan megmondani, mitől lesz egy bolygó nagyobb eséllyel lakható, az első lépés annak meghatározása, hol érdemes keresni, ezért a projektünk célja az volt, hogy kijelöljük a legjobb megfigyelési célpontokat”.

A lista iránytűként szolgálhat a jelenlegi és jövőbeli obszervatóriumok számára, köztük a James Webb űrteleszkóp, a 2027-re tervezett Nancy Grace Roman űrtávcső, a 2029-ben első fényét váró Extremely Large Telescope, valamint a későbbi Habitable Worlds Observatory és a tervezett LIFE interferométer számára.

A kutatók szerint a kisebb, Föld-méretű bolygók légkörének vizsgálata kulcsfontosságú annak megállapításához, hogy valóban alkalmasak lehetnek-e az élet fenntartására, és az eddigi elemzések alapján a TRAPPIST-1 e és a TOI-715 b különösen ígéretes célpontnak számít a közeljövő megfigyelései szempontjából.