A helyzet ezzel újabb veszélyes szintre lépett, miközben a globális energiapiac már most is jelentős nyomás alatt áll. Az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf a közösségi médiában reagált a fejleményekre, és egyértelművé tette, hogy Teherán nem marad válasz nélkül.

„Amint országunk erőműveit és infrastruktúráját célba veszik, a térség kritikus infrastruktúrája, energia-infrastruktúrája és olajlétesítményei legitim célpontnak minősülnek, és visszafordíthatatlan módon megsemmisülnek, az olaj ára pedig hosszú ideig magas marad” – fogalmazott.

A Sky News cikke szerint az iráni vezetés arra is figyelmeztetett, hogy ha az ország kulcsfontosságú energiarendszereit támadás éri, akkor „azonnal” megsemmisítik a Közel-Kelet olaj- és energialétesítményeit.

Ez a kijelentés nemcsak katonai, hanem gazdasági szempontból is súlyos következményekkel járhat, hiszen a térség kulcsszerepet játszik a globális energiaszállításban.

A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump korábban 48 órás ultimátumot adott Iránnak, amiben kijelentette: ha Teherán nem nyitja meg teljes mértékben a Hormuzi-szorost, akkor az Egyesült Államok „lecsap és megsemmisíti az erőműveiket”.

A stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros kulcsfontosságú a világ energiaellátása szempontjából, mivel a globális olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítás mintegy egyötöde ezen a keskeny tengeri útvonalon halad át. Az iráni lépések, amelyek gyakorlatilag korlátozták a tengeri forgalmat, már most is éles áremelkedést okoztak a nemzetközi piacokon.