Az Donald Trump ismét éles hangvételű nyilatkozatot tett, amikor újságírók kérdéseire válaszolt a Fehér Ház előtt, és szavai alapján nemcsak a konfliktus lezárásának módjáról, hanem annak kimeneteléről is határozott véleményt fogalmazott meg.

Amikor arról kérdezték, van-e konkrét terve az iráni Kharg-szigettel kapcsolatban, kitérően válaszolt, és úgy fogalmazott: „Lehet, hogy van tervem, lehet, hogy nincs, de ezt hogyan mondhatnám el egy riporternek.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy „ez mindenképpen egy olyan hely, amiről beszélnek az emberek”, ami arra utal, hogy stratégiai jelentősége továbbra is napirenden van.

Trump továbbra is nagyon határozott

A konfliktus katonai helyzetéről szólva Trump még egyértelműbben fogalmazott. Arra a kérdésre, mit értett azon, hogy a háborút katonailag már megnyerték Irán ellen, azt mondta: az Egyesült Államok „szabadon mozog Iránban”, és szerinte „katonailag végeztek” az ellenféllel. Ez a kijelentés különösen erős, hiszen egy folyamatban lévő konfliktus esetében ritkán hangzanak el ilyen kategorikus megállapítások – jelenti a Sky News.

A globális energiapiac szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló kérdésre Trump meglepő választ adott. Úgy fogalmazott: „Mi nem használjuk. Egy bizonyos ponton magától meg fog nyílni.” Ezzel lényegében azt sugallta, hogy az Egyesült Államok számára nem elsődleges kérdés a szoros működése, noha azon keresztül halad a világ olaj- és gázszállításának jelentős része.

A volt elnök egyúttal más nagyhatalmak szerepvállalását is felvetette. Szerinte „jó lenne”, ha azok az országok, amelyek használják a szorost – például Kína –, „beszállnának” a helyzet kezelésébe, ami burkoltan arra utalhat, hogy Washington nem kíván egyedül felelősséget vállalni a térség stabilitásáért.

A háború lezárásának lehetősége

A háború lezárásának lehetőségéről feltett kérdésnél Trump végleg egyértelművé tette álláspontját. Kijelentette: „Nem akarok tűzszünetet. Nem köt az ember tűzszünetet, amikor szó szerint megsemmisíti a másik oldalt.” Ez a mondat nemcsak a jelenlegi stratégiai gondolkodását tükrözi, hanem azt is, hogy a diplomáciai megoldások helyett a katonai fölényre helyezi a hangsúlyt.

Trump szavai várhatóan komoly visszhangot váltanak ki, hiszen egyszerre érintik a közel-keleti konfliktus alakulását, a globális energiabiztonság kérdését és a nagyhatalmi szerepvállalás jövőjét, miközben világossá teszik: a jelenlegi megközelítés szerint a katonai nyomásgyakorlás elsőbbséget élvez a tárgyalásokkal szemben.