A Közel-Kelet luxuskereskedelmének motorjaként ismert Dubaj súlyos kihívással néz szembe, miután az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború közvetlen hatásai megingatták a város korábban sérthetetlennek hitt stabilitását.

A Morgan Stanley becslése szerint a térség luxuscikk-eladásainak fele az Egyesült Arab Emírségekhez köthető, és ezen tranzakciók többsége Dubajban realizálódik, amely az elmúlt években a globális prémium márkák egyik legfontosabb növekedési központjává vált.

A dubaju rémálom

A világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa tövében elhelyezkedő Dubai Mall korábban a tehetős vásárlók nyüzsgő találkozóhelye volt, ahol Rolex órák, Hermès táskák és Ferragamo cipők mellett akár 80 ezer dollárba kerülő Fabergé-tojást is lehetett vásárolni.

A háború harmadik hetében azonban a bevásárlóközpont üzletei jórészt üresen tátongtak, miközben csak néhány helyi lakos sétált Louis Vuitton bevásárlótáskával a kezében, és sokan csupán kirakatnézőként figyelték a kiállított ruhákat és magas sarkú cipőket.

Állandó a fenyegetettség

Az iráni dróntámadások megrendítették Dubaj biztonságos menedékként épített imázsát, ami évtizedeken át adóbarát, luxusorientált és stabil környezetként vonzotta a világ elitjét egy politikailag feszült régióban. A csapások megrongálták a Dubaji Nemzetközi Repülőteret, emellett tűz ütött ki a luxuskategóriás Burj Al Arab szállodában is, ahol egy lakosztály ára meghaladhatja az éjszakánkénti 20 ezer dollárt, miközben a turizmus gyakorlatilag leállt és az utazók menekülési lehetőségeket kerestek.

A Bernstein Research elemzése szerint a márciusi luxuseladások a Közel-Keleten akár 50 százalékkal is visszaeshetnek a külföldi látogatók számának meredek csökkenése miatt, ami különösen érzékenyen érinti a Dubajra építő nemzetközi márkákat. Luca Solca, a Bernstein genfi elemzője úgy fogalmazott, hogy „ha a konfliktus rövid ideig tart, Dubaj visszatérhet korábbi fényéhez, és ez csak egy kisebb megingás lesz, azonban ha a háború elhúzódik, az már tartós következményekkel járhat” – foglata össze a Straits Times.

Óriási lehet a visszaesés

A város két ikonikus bevásárlóközpontja, a Dubai Mall és a Mall of the Emirates évente több mint 140 millió látogatót fogad, és olyan európai divatházak üzleteinek ad otthont, mint a Chanel, a Gucci vagy a Saint Laurent, ugyanakkor az iparági vezetők attól tartanak, hogy az elhúzódó harcok milliárdos bevételkiesést okozhatnak. Andrea Guerra, a négy dubaji butikot működtető Prada vezérigazgatója márciusban egy befektetői konferenciahíváson elmondta, hogy „nem tudjuk, mi fog történni, de reméljük, hogy rövid lesz a konfliktus”.

Bár a Közel-Kelet globális összevetésben kisebb szeletét adja a luxuspiacnak, az elmúlt években a térség dinamikus költése ellensúlyozta az ázsiai és európai stagnálást, amit jól mutat, hogy a dubaji székhelyű Chalhoub Group 2025-ben még „megállíthatatlannak” nevezte az ágazatot, miután 2024-ben 6 százalékos növekedéssel közel 13 milliárd dolláros forgalmat értek el az Öböl-menti országokban.

Eddig folyamatosan bővült a turizmus

A nagyvállalatok, köztük az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton évek óta tudatosan építik jelenlétüket Dubajban, amelyet Bernard Arnault már 2014-ben kiemelt figyelemmel kezelt, és azóta a csoport további üzleteket nyitott a város bevásárlóközpontjaiban és repülőterén, valamint egy Cheval Blanc luxusüdülő megnyitását is tervezi egy közeli magánszigeten.

A márkákat nemcsak a tehetős helyi lakosok vonzották, hanem a turizmus folyamatos bővülése is, hiszen egy 2025-ös Visa-jelentés szerint minden kilencedik dubaji lakos legalább negyedévente vásárol luxuscikket, ami magasabb arány, mint New Yorkban, Londonban, Párizsban vagy Szingapúrban, miközben 2025-ben a nemzetközi vendégéjszakák száma közel 20 millióra emelkedett, ami 5 százalékos növekedést jelentett.

Folytatódnak a fejlesztések

A bizonytalanság ellenére a fejlesztések nem álltak le, több új bevásárlóközpont építését tervezik, köztük a 2028-ra, mintegy 50 milliárd dolláros költséggel megvalósuló Dubai Square projektet, amely futurisztikus közlekedési hálózattal és elektromos járművek számára kialakított belső sávokkal működne.

Márciusban, amikor az iráni támadások a térség több országára is kiterjedtek, az emírségek vezetői látogatást tettek a Dubai Mallban, hogy nyugalmat sugározzanak a lakosság felé, és az erről készült hivatalos felvételeken Mohamed bin Zájed Ál Nahján államfő és Hamdan bin Mohammed Ál Maktúm trónörökös üzletek előtt sétálva köszöntötte a dolgozókat.

A bevásárlóközpont kevés vásárlója közül Rachel Duzan, egy 36 éves, Pakisztánból érkezett rendezvényszervező elmondta, hogy Dior strandkalapot szeretett volna vásárolni, ám a szállítmányok leállítása miatt nem volt elérhető a termék, ezért végül egy Jacquemus táskát választott, majd hozzátette, hogy „tudom, hogy nem kellene vásárolnom, de nem tudok ellenállni”.