Az iráni–izraeli konfliktus újabb, különösen veszélyes szakaszba lépett, miután Irán nagyszabású megtorló csapásokat indított Izrael és amerikai érdekeltségek ellen, válaszul az ország egyik legfontosabb biztonsági vezetőjének megölésére, miközben a térségben hetek óta tartó harcok egyre inkább eszkalálódnak, és egyelőre semmi nem utal enyhülésre.

A jelentések szerint Irán szerdán fokozta támadásait, miután életét vesztette Ali Larijani, akit izraeli légicsapás ölt meg. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közlése alapján rakétáik több mint 100 katonai és biztonsági célpontot találtak el izraeli területek központi részein, amit „bosszúként” jellemeztek.

Megtörténtek a támadások

Az iráni erők összehangolt drón- és rakétatámadást hajtottak végre Tel-Aviv és Izrael középső térségei ellen, és izraeli mentőszolgálatok arról számoltak be, hogy egy rakétacsapás következtében két ember életét vesztette Tel-Aviv közelében.

A konfliktus nem korlátozódott Izraelre: Irán több robbanó drónt indított az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége felé, amely miatt megszólaltak a szirénák, és robbanás is hallatszott a diplomáciai létesítmény közelében.

Emellett az Egyesült Arab Emírségek területén, egy ausztrál légibázis közelében is becsapódott egy lövedék, ugyanakkor személyi sérülésről nem érkezett jelentés, amit Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök is megerősített – olvasható a CNBC összefoglalójában.

A csapások előzménye

A támadások előzménye, hogy Izrael kedden légicsapások során megölte Ali Larijani mellett Gholamreza Soleimani-t is, aki egy, az IRGC-hez köthető félkatonai erő vezetője volt. Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács később megerősítette Larijani halálát, valamint közölte, hogy fia, Morteza Larijani, kabinetfőnöke, Alireza Bayat és több testőr is életét vesztette.

A térségben a harcok február 28. óta folyamatosan eszkalálódnak, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen, és azóta sem látszik a feszültség csökkenése. Szerdán hajnalban a katari Dohában is robbanásokat hallottak.

Eközben a Fitch Solutions kutatási egysége, a BMI arra figyelmeztetett, hogy „zavaros eszkaláció” várható, tekintettel a térségben zajló katonai műveletek intenzitására. Az elemzők szerint fennáll annak a lehetősége is, hogy Teherán aktiválja a jemeni húszi erőket, amennyiben saját támadási képességei csökkennek, vagy tovább kívánja növelni a nyomást az Egyesült Államokra.

Hozzátették, az ilyen lépések „megakadályoznák Trumpot abban, hogy győzelmet hirdessenek …, és arra ösztönöznék az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy folytassák a hadjáratot azzal a céllal, hogy eltávolítsák a rezsimet és végleg megszüntessék az általa jelentett fenyegetést”.

Egyre súlyosabbak a támadások

A konfliktus egyre inkább kiterjed gazdasági célpontokra is: támadások érték Irán banki és pénzügyi infrastruktúráját, többek között a Sepah Bank digitális biztonsági központját, valamint kibertámadás érte a Sepah és a Melli Bank rendszereit is.

Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban sikertelenül próbált nemzetközi támogatást szerezni a Hormuzi-szoros hajózási útvonalának helyreállításához, amelyet Irán gyakorlatilag lezárt, és amelyen korábban a világ olajkereskedelmének mintegy ötöde haladt át.

Közben Irán arról számolt be, hogy kedden este egy lövedék csapódott be a busheri atomerőmű területén, ugyanakkor a International Atomic Energy Agency szerint sem az erőmű nem sérült meg, sem személyi sérülés nem történt.

Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan 5000 fontos bombákat vetett be iráni rakétaállások ellen a Hormuzi-szoros közelében, ami tovább növeli a konfliktus eszkalációjának kockázatát.