Egy újságírói kérdésre, miszerint az eseményeket „rövid katonai kiruccanásként” vagy „háborúként” kell-e értelmezni, Trump határozottan úgy reagált, hogy a helyzet mindkettő egyszerre: a művelet célja az Egyesült Államok számára a háború elkerülése, ugyanakkor Irán szemszögéből már háborús cselekményről van szó. Az elnök szavai szerint a konfliktus az amerikai fél számára „könnyebb lett, mint gondoltuk”.

Trump emellett beszámolt az amerikai hadsereg tengeri akcióiról is, amikor kijelentette, hogy 28 aknatelepítésre alkalmas hajót támadtak meg ugyanazzal a fegyverrel, amelyet korábban a kábítószer-kereskedelem elleni műveletekben alkalmaztak.

A kijelentés arra utal, hogy az Egyesült Államok a Karib-térségben alkalmazott politikáját, amely hajók elleni csapásokkal célozta a kábítószer-kereskedelemhez köthető tengeri útvonalakat, most az iráni műveletek során is érvényesítette – írja a Sky News.

Az amerikai elnök beszámolója újabb kritikákat válthat ki, mivel az ilyen műveletek hagyományosan rendészeti ügynek számítanak, és jogszerűségük, valamint hatékonyságuk korábban is vitatott volt. A szakértők szerint az akciók súlyos katonai erő alkalmazásával történtek, miközben a célpontok többnyire polgári hajók voltak, ami további politikai és jogi kérdéseket vet fel a nemzetközi közösségben.

Trump kijelentései nemcsak az iráni helyzet megítéléséről adnak képet, hanem arról is, hogy az amerikai vezetés miként látja az ilyen típusú katonai akciók szerepét a nemzetközi konfliktusok során, különösen azokban az esetekben, amikor a hadviselés és a bűnüldözés határterületei keverednek.