Mélyül az örmény-azeri háború, Baku hallani sem akar a tűzszünetről
Immáron hatodik napja zajlanak a fegyveres harcok azeri és örmény katonák között az Azerbajdzsánban található örmények lakta enklávéban, Hegyi-Karabahban, mely már több tucat katona életét követelte.
Sztepanakert, 2020. október 3.
Az örmény külügyminisztérium sajtóhivatala által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erõk közötti összecsapások során megrongálódott lakóépületrõl a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fõvárosában, Sztepanakertben 2020. október 3-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
MTI/EPA/Örmény külügyminisztérium/David Gahramanjan
Immáron hatodik napja zajlanak a fegyveres harcok azeri és örmény katonák között az Azerbajdzsánban található örmények lakta enklávéban, Hegyi-Karabahban, mely már több tucat katona életét követelte.
A harcok még múlt vasárnap robbantak ki az örmény vezetés alatt álló hegyvidéki szakadárállamban, amelyben Örményország beszámolója szerint már legalább 67 örménybarát szeparatista katona vesztette életét, azerieknél 20 áldozatról tudnak. A harcok állóháborúvá kezdenek formálódni, ám a nehéztüzérségi és a dróntámadások is meglehetősen gyakoriak.
Senki nincsen biztonságban ilyen tekintetben, mint ahogyan azt egy pénteki esemény is alátámasztja. A Reuters értesülései szerint ugyanis egy orosz és örmény újságírókat szállító buszt tüzérségi támadás ért Hegyi-Karabahban, ám jelen értesülések szerint a támadásban senki nem vesztette életét.
Az örmény védelmi minisztérium szerint Baku „teljes letámadást” indított a szeparatisták ellen, melyre ellenoffenzívával válaszolt. A Deutsche Walle beszámolója szerint Arajik Harutyunyan, örménypárti szakadárvezér úgy nyilatkozott, hogy maga is elindult a harctérre, amely szerinte a „végső összecsapás” helyszíne lesz.
Eközben a nemzetközi közösség számos tagja arra szólította fel Bakut és Jerevánt, hogy azonnali hatállyal szüntessék be a harcokat, ám egyelőre ezek süket fülekre találtak. Örményország elmondása szerint ők benne lennének egy olyan tűzszüneti megállapodásban, melyet Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország koordinál.
Azerbajdzsán azonban hallani sem akar a Jerevánnal való tárgyalásról a karabahi helyzet kapcsán, valamint a harcok kapcsán Baku mellé álló Törökország is jelezte, az említett három nagyhatalom „ne szóljon bele” a két ország egymás közötti ügyeibe. „Egyértelmű, hogy Örményország annektálni akarja a területet, nem akarja megoldani a konfliktust” – idézte a Reuters az azeri külügyminisztériumot.
Tayyip Erdogan török elnök ráadásul még egyet csavart a dolgon, ugyanis úgy fogalmazott, szerinte csak akkor lehetne békét elérni a régióban, ha az „örmény elnyomók” távoznak Hegyi-Karabahból, mivel az Azerbajdzsán területéhez tartozik. Az örmény elnök erre úgy reagált, hogy a helyzet akkor megoldható, ha eltávolítják a „zsoldosokat és a terroristákat” a környékről.
Az örmény elnök, Nikol Pasinyan pedig már zsinórban harmadjára telefonált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kreml esetleges beavatkozásáról, ám Moszkva egyelőre békés útra akarja terelni a dél-kaukázusi konfliktust. Ennek ellenére azt mindkét vezető megállapította, hogy nagyon aggasztó jelenség, hogy a Közel-Keletről különböző illegális fegyveres csoportok az enklávéba érkeztek.
