A Közel-Keleten tovább fokozódik a feszültség, miután Izrael bejelentette, légiereje újabb műveleteket hajt végre Irán légvédelmi infrastruktúrája ellen.

Avichay Adraee izraeli katonai szóvivő az X-en közölte, hogy az izraeli repülőgépek „több olyan személyt is célba vettek, akik Irán védelmi rendszereit működtették, beleértve a radarrendszereket és a rakétaindítókat”, valamint azt is hozzátette, hogy a légierő „Irán ballisztikusrakéta‑indító platformjaihoz köthető helyszíneket is megtámadott.”

A támadások azután erősödtek fel, hogy az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásokat indított Irán ellen, amelyek célpontjai között katonai és kormányzati létesítmények is szerepeltek.

Az USA is segít

Az Egyesült Államok részéről a Trump‑adminisztráció több indokot is felsorakoztatott az iráni célpontok elleni támadások igazolására. Donald Trump elnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter egyaránt arról beszéltek, hogy a csapások célja Irán azon képességének gyengítése, hogy olyan csoportokat támogasson, mint a Hezbollah vagy a Hamász.

Emellett Washington szerint a lépések összhangban vannak Izrael biztonsági érdekeivel, és az Egyesült Államoknak reagálnia kellett azokra a fenyegetésekre, amik – állításuk szerint – Irán nukleáris ambícióiból fakadnak.

Vannak viták a támadások kapcsán

A támadások jogszerűségét illetően azonban éles politikai vita bontakozott ki Washingtonban. A demokraták szerint az amerikai katonai művelet „illegális, mert a Kongresszus nem adott hivatalos felhatalmazást”, amit az alkotmány előír. A republikánusok ezzel szemben azt állítják, hogy „közvetlen és azonnali fenyegetés” érkezett Irán felől, ezért a Trump‑adminisztráció helyesen cselekedett.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Irán válaszul több amerikai és izraeli érdekeltséget is célba vett a térségben, miközben a Hormuzi-szoros körüli feszültségek az energiaárakra is azonnali hatást gyakorolnak.