A műfaj azonban már korábban is épített olyan alapművekre, mint John E. Douglas Mindhunter: Az FBI elit sorozatgyilkossági egységének belső világa című könyve, ami nemcsak Thomas Harris Jack Crawford‑karakterét ihlette, hanem a Netflix későbbi sorozatát, a Mindhunter – Mit rejt a gyilkos agya is.

A streamingóriás produkciója azonban egészen más irányba vitte a pszichológiai krimifilmek világát: sötétebb, mélyebb és jóval kockázatosabb lett, mint bármelyik hálózati tévés elődje.

A Mindhunter időtálló ereje

A Gyilkos elmék epizódjai könnyen fogyasztható, lezárt történeteket kínáltak, ahol „az óra végére minden ügy megoldódott, és az FBI‑ügynökök ünnepelhettek”. A Mindhunter ezzel szemben a pszichológiai profilalkotás születésének korszakába vezet vissza, amikor a bűnözés új formái – köztük a sorozatgyilkosság – teljesen ismeretlenek voltak a hatóságok számára.

„Ez volt az első alkalom, hogy a bűnözőket sorozatgyilkosként címkézték, mert a rendfenntartók még soha nem láttak ehhez foghatót.”

A sorozat bemutatta, miért volt szükség a viselkedéstudományi egységre, és hogyan próbálta Holden Ford – John Douglas fiktív megfelelője – megérteni a gyilkosok gondolkodását. „Holden Ford megszállottja volt annak, hogy belelásson egy gyilkos fejébe.”

A CBR szerint a Mindhunter azonban nemcsak tartalmában, hanem formanyelvében is kiemelkedett. David Fincher – a Hetedik és a Zodiákus rendezője – „minden epizódot úgy készített el, mintha egy többmillió dolláros film lenne”, és ez a vizuális igényesség az első 10 részben különösen erősen érvényesült.

A sorozat, ami túl jó volt a saját költségvetéséhez

A Mindhunter kritikai és rajongói sikere ellenére a Netflix túl drágának ítélte a folytatást. „A Netflix túl költségesnek ítélte a sorozatot.”

A második évad után a sorozat „limbóba került”, pedig számos történetszál – köztük a BTK‑gyilkosra utaló jelenetek – még lezáratlanok maradtak. A dokumentum kiemeli, hogy ezek a rövid, nyugtalanító jelenetek „megmutatták, miért volt olyan fontos Holden és csapatának munkája”.

A Gyilkos elmék több mint egy évtizedig futott, majd a Paramount újraélesztette, miközben a Mindhunter két évad után eltűnt a képernyőről – mégis ez utóbbi az, amelyet a rajongók máig siratnak. „Ez a sorozat a mai napig kísérti a nézőket, mert azon gondolkodnak, mi lehetett volna.”

Miért különösen népszerű a Mindhunter Magyarországon?

Magyarországon a true crime műfaj és a pszichológiai krimik kiemelkedően népszerűek, a Netflix hazai toplistáin a Mindhunter többször is visszatért a legnézettebbek közé.

A sorozat igényes képi világa és a valós bűnügyi esetek feldolgozása a magyar nézők körében is nagy visszhangot keltett, különösen azok körében, akik a Gyilkos elmék epizodikus szerkezeténél mélyebb, karakterközpontú történeteket keresnek.

A hazai kriminológiai és pszichológiai képzések hallgatói körében is gyakran hivatkozási alap a sorozat, mivel hitelesen mutatja be a profilalkotás kezdeti lépéseit.