Christopher Nolan neve az elmúlt évtizedekben szinte egyet jelent az ambiciózus, látványos és gondolatébresztő mozival, hiszen az Eredet szórakoztató komplexitása és az Oppenheimer történelmi súlya után 2014-ben a Csillagok között a tudományos-fantasztikus műfaj egyik csúcspontját alkotta meg.

A film egy haldokló Földről induló űrexpedíció történetét meséli el, amelynek célja az emberiség túlélésének biztosítása egy új bolygón, miközben a cselekmény középpontjában az idő relativitása és a családi kötelékek érzelmi ereje áll, ami Nolan addigi pályáján szokatlanul érzelmes hangvételt eredményezett.

Nagy vállalás volt

A Csillagok között grandiózus vállalás, amely nyíltan törekszik arra, hogy a 2001 Űrodüsszeia léptékéhez és filozófiai mélységéhez mérhető élményt nyújtson, és bár nem mindenki szerint éri el Stanley Kubrick klasszikusának magasságait, a 21. század egyik legmeghatározóbb sci-fi alkotásává vált.

Az elmúlt 25 év termését vizsgálva akad három olyan film, amely művészi erőben, társadalmi reflexióban vagy formai újításban még ezen a magas szinten is túlmutat.

A 2009-es év különösen erősnek bizonyult a műfaj számára, hiszen két tudományos-fantasztikus film is Oscar-jelölést kapott a legjobb film kategóriában, ami már önmagában is ritkaságszámba ment.

District 9 felbukkanása

Az Avatar látványvilágával kápráztatta el a közönséget, ugyanakkor a District 9 bizonyult maradandóbb és összetettebb alkotásnak, amely Johannesburg fölött lebegő idegen űrhajó történetén keresztül a menekültválság, a társadalmi kirekesztés és az osztálykülönbségek kérdéseit vizsgálta – tette hozzá a Collider.

A film dokumentarista eszközökkel indul, majd testhorrorba hajló személyes drámává alakul, miközben egy fertőzött férfi sorsa fonódik össze az elnyomott földönkívüliekkel, és mindezt visszafogott költségvetésből, feszes játékidővel valósítja meg. Ennek ellenére vagy éppen ezért a District 9 máig az egyik legmerészebb és legőszintébb sci-fi a századból.

A WALL·E sikere

Egészen más hangvételt képvisel a WALL·E, amely első pillantásra családbarát animációként működik, valójában azonban az emberiség jövőjéről és a környezeti pusztulás következményeiről fogalmaz meg elgondolkodtató állításokat.

A történet szerint az emberek már elhagyták a szeméttel borított Földet, miközben a magányos takarítórobot kitartóan végzi feladatát egy látszólag reménytelen világban, egészen addig, amíg egy fejlettebb robot érkezése fel nem ébreszti benne a kapcsolat és a változás lehetőségét.

A Pixar egyik legambiciózusabb vállalkozása egyszerre közérthető a fiatalabb nézők számára és rétegzett az idősebb közönségnek, így kiváló belépési pont a sci-fi világába, emellett pedig az animációs filmek között is klasszikus státuszt vívott ki magának.

Az ember gyermeke

A harmadik kiemelkedő alkotás Az ember gyermeke, amely 2006-ban egy akkor még távolinak tűnő, 2027-ben játszódó disztópiát mutatott be, ahol a globális meddőség az emberiség kihalásával fenyeget.

A társadalmi rend felbomlása és az állandó erőszak atmoszférája ma talán közelebbinek érződik, mint bemutatásakor, ami tovább erősíti a film nyugtalanító hatását.

A cselekmény középpontjában egy várandós fiatal nő áll, akit meg kell védeni azoktól, akik eszközként használnák fel, miközben a háttérben háborús állapotok uralkodnak, és a hosszú beállításokkal operáló rendezés folyamatos feszültséget teremt. Az alkotás intim emberi történetet mesél el a civilizáció összeomlásának árnyékában, és ezzel nemcsak a műfaj, hanem az egész 21. századi filmművészet egyik csúcsteljesítményévé vált.