Az Egyesült Államok hadserege újabb halálos támadást hajtott végre a Csendes‑óceán keleti részén, amelynek során három ember életét vesztette. A Pentagon szerint a célpont egy olyan hajó volt, amely „kábítószer‑csempészetben vett részt”, ám az állítást semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá.

A műveletet az amerikai Déli Parancsnokság (SOUTHCOM) hajtotta végre, amely Latin‑Amerika és a Karib‑térség katonai műveleteiért felel. A parancsnokság közleménye szerint a pénteki akció egy „halálos kinetikus csapás” volt, amit a Csendes‑óceán egy olyan térségében hajtottak végre, amely „ismert kábítószer‑csempész útvonal”.

A támadás azonban újabb kérdéseket vet fel az Egyesült Államok nemzetközi jogi mozgásterével kapcsolatban, mivel a művelet nemzetközi vizeken történt, és a célpontok állítólagos bűnösségére nincs bizonyíték.

148 halott 2025 szeptembere óta

A mostani támadással együtt legalább 148 ember halt meg az amerikai hadsereg által végrehajtott, hajók elleni csapásokban a Csendes‑óceánon és a Karib‑térségben 2025 szeptembere óta. Ez idő alatt 43 támadást hajtottak végre. Latin‑amerikai vezetők, jogi szakértők és emberi jogi szervezetek egyre hangosabban bírálják a műveleteket, amelyek szerintük joghatóság nélküli, önkényes kivégzéseknek minősülhetnek.

Ben Saul, az ENSZ emberi jogi és terrorellenes különmegbízottja így fogalmazott: „Az amerikai hadsereg bejelentései a hajók elleni támadásokról gyakorlatilag annak beismerését jelentik, hogy civileket gyilkolnak meg a tengeren.” A SOUTHCOM egy rövid videót is közzétett a közösségi médiában, amelyen egy álló motorcsónak látható, amint találat után lángra kap és sodródni kezd.

Korábbi támadások is vizsgálat alatt állnak

A hét elején a SOUTHCOM azt közölte, három újabb támadást hajtott végre a Csendes‑óceánon és a Karib‑térségben, amikben összesen 11 ember halt meg. A Trump‑adminisztráció több tisztségviselője – köztük Pete Hegseth védelmi miniszter és Frank Bradley admirális – is vizsgálat alatt áll, miután jelentések szerint a 2025 szeptemberében végrehajtott első támadás során egy második csapásban olyan túlélőket öltek meg, akik a roncsokba kapaszkodtak.

Jogi szakértők szerint, ha a hadsereg szándékosan célzott túlélőkre, az háborús bűncselekménynek minősülhet, az USA‑nak pedig nincs joghatósága nemzetközi vizeken ilyen műveletek végrehajtására.

Miért a tengeri célpontok, ha a drogok többsége szárazföldön érkezik?

Kritikusok azt is felvetik, hogy az amerikai kormány miért a tengeri útvonalakra összpontosít, amikor a halálos túladagolásokért felelős fentanil túlnyomórészt Mexikóból, szárazföldi határátkelőkön keresztül jut be az Egyesült Államokba. A mostani támadás tehát nemcsak emberi jogi, hanem stratégiai kérdéseket is felvet.