A vizsgálat eredményei február 9‑én jelentek meg az Alzheimer’s & Dementia: Translational Research and Clinical Interventions folyóiratban. A program, amit az edzés feldolgozásának sebessége néven ismernek, arra tanítja az idősebb felnőtteket, hogy egyre gyorsabban vegyenek észre vizuális részleteket a képernyőn, és egyre összetettebb feladatokat oldjanak meg rövidebb idő alatt.

A résztvevők 5‑6 héten át heti több alkalommal vettek részt 60–75 perces foglalkozásokon, majd 1-3 évvel később úgynevezett „booster” alkalmakat is kaptak.

A gyorsasági tréning volt az egyetlen, ami valóban csökkentette a demencia kockázatát

A kutatás a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) támogatásával készült, és az első olyan randomizált klinikai vizsgálat, amely 20 éven át követte a résztvevőket. A 2 802 idősebb felnőttből álló csoportot 1998-99-ben osztották be négy ágra: memória‑tréning, logikai‑tréning, gyorsasági‑tréning, illetve kontrollcsoport.

A 20 éves utánkövetés eredményei döbbenetesek:

• A gyorsasági tréninget és a booster alkalmakat is elvégzők közül 105 a 264-ből (40%) kapott demencia diagnózist.
• A kontrollcsoportban 239 a 491-ből (49%) lett demens – írja a Science Daily.

Ez 25%-os csökkenést jelent a gyorsasági tréning javára – és ez volt az egyedüli módszer, amely statisztikailag is szignifikáns különbséget mutatott. A diagnózisokat a Medicare adatai alapján állapították meg, 2 021 résztvevő (az eredeti minta 72%-a) esetében.

„Ez figyelemre méltó” – mondja a kutatás vezető szerzője

A tanulmány vezető szerzője, Marilyn Albert, Ph.D., a Johns Hopkins Medicine Alzheimer-kutató központjának igazgatója így fogalmazott: „Az, hogy a boosterrel kiegészített gyorsasági tréning két évtizeddel később alacsonyabb demenciakockázattal járt, figyelemre méltó, mert azt sugallja, hogy egy viszonylag szerény, nem gyógyszeres beavatkozás hosszú távú hatással bírhat.”

„Még a demencia megjelenésének kis mértékű késleltetése is nagy hatással lehet a közegészségügyre, és segíthet csökkenteni az egyre növekvő egészségügyi költségeket.” Albert szerint további kutatások szükségesek ahhoz, hogy megértsék, miért nem hozott hasonló eredményt a memória‑ vagy a logikai tréning.

Miért működik a gyorsasági tréning?

A gyorsasági tréning több szempontból is eltért a másik két módszertől:

• Adaptív volt: a feladatok nehézsége minden alkalommal igazodott a résztvevő teljesítményéhez
• Implicit tanulást használt, amely inkább készségfejlesztés, mint tudatos memorizálás
• A memória és a logika tréning ezzel szemben explicit tanulásra épült, amely más agyi rendszereket aktivál

A kutatók szerint ez a különbség magyarázhatja, miért csak a gyorsasági tréning csökkentette a demencia kockázatát.

A demencia megelőzése óriási jelentőségű

A demencia az 55 év felettiek 42%-át érinti élete során, és évente több mint 600 milliárd dollárba kerül az Egyesült Államoknak. Az Alzheimer‑kór az esetek 60–80%-áért felelős.

A kutatás társszerzője, George Rebok, Ph.D.: „Eredményeink támogatják olyan kognitív tréningprogramok fejlesztését és finomítását, amelyek az idősebb felnőttek vizuális feldolgozási és megosztott figyelmi képességeit célozzák.”

„Lehetséges, hogy ez a tréning más életmódbeli beavatkozásokkal kombinálva késleltetheti a demencia kialakulását, de ezt még vizsgálni kell.”

Kombinált programok és személyre szabott agyi tréning

A kutatók szerint a gyorsasági tréning jól illeszkedhet más, bizonyítottan hasznos életmódbeli stratégiákhoz, például:

• vérnyomás, vércukor, koleszterin és testsúly kontrollja
• rendszeres fizikai aktivitás
• egészséges szív‑ és érrendszeri működés fenntartása