A friss eredmények szerint az IDH‑mutáns glioma – ami a 50 év alatti felnőttek leggyakoribb rosszindulatú agydaganata – jóval korábban és jóval rejtettebben indulhat, mint azt eddig gondolták. A kutatók ugyanis kimutatták, hogy teljesen normálisnak tűnő agysejtek is hordozhatják az első IDH‑mutációt, és csendben szétterjedhetnek az agykéregben, még évekkel azelőtt, hogy bármilyen daganat kialakulna. Ez a korai, láthatatlan fázis magyarázatot adhat arra, miért olyan nehéz kezelni és végleg eltávolítani ezt a daganattípust.

A KAIST január 9‑i bejelentése szerint a Jeong Ho Lee professzor (KAIST) és Seok‑Gu Kang professzor (Yonsei University Severance Hospital) vezette kutatócsoport azonosította az IDH‑mutáns glioma sejteredetét. A vizsgálatok alapján a daganat Glial Progenitor Cells (GPC) nevű sejtekből indul ki, amelyek egyébként teljesen normálisan jelen vannak az egészséges agyban.

A kutatók a műtéti eltávolítás során begyűjtött daganatszövetet és a környező, egészségesnek tűnő agyszövetet is elemezték. A vizsgálatok során kiderült, hogy az IDH‑mutációt hordozó sejtek már olyan agyterületeken is jelen voltak, amelyek szabad szemmel teljesen normálisnak látszottak.

Az agydaganat lassan, évek alatt fejlődhet ki

A tanulmány szerint a rosszindulatú agydaganatok nem egyik pillanatról a másikra jelennek meg, hanem hosszú idő alatt, fokozatosan fejlődnek ki a normális agyszövetben. A kutatók „spatial transcriptomics” technológiát alkalmaztak, amely egyszerre mutatja meg, „mely gének hol működnek” az agyban. Ez igazolta, hogy a mutációt hordozó sejtek valóban GPC‑k voltak, és az agykéregben helyezkedtek el.

Állatkísérletekben is sikerült reprodukálni a folyamatot: amikor a kutatók ugyanazt a „driver mutációt” bejuttatták egerek GPC‑sejtjeibe, a daganatfejlődés kulcslépései megismétlődtek.

Különböző agydaganatok – különböző eredetek

A mostani eredmények egy korábbi, 2018‑as kutatásra épülnek, amely kimutatta, hogy az IDH‑negatív glioblasztóma az agy oldalkamrái melletti őssejtekből indul ki. A két daganattípus tehát nemcsak biológiailag különbözik, hanem más sejttípusból és más agyterületről ered, ami új megközelítést igényel a diagnosztikában és a kezelésben.

A kutatás társszerzője, Seok‑Gu Kang professzor így fogalmazott: „Az agydaganatok nem feltétlenül ott kezdődnek, ahol a tumortömeg látható. Az eredeti sejtekre és a daganattípus szerinti kiindulási helyre fókuszáló célzott megközelítés kulcsfontosságú lehet a korai diagnózis és a kiújulás megelőzésének új paradigmájában.” – idézi a Science Daily.

A felfedezés alapján a KAIST spin‑off cége, a Sovagen új, RNS‑alapú gyógyszert fejleszt az IDH‑mutáns daganatok növekedésének lassítására és kiújulásának megakadályozására. A Severance Hospital pedig olyan technológiákon dolgozik, amelyek képesek lehetnek a korai mutáns sejtek kimutatására és kontrollálására.

A tanulmány első szerzője, Dr. Jung Won Park kiemelte a kutatás mögötti együttműködést: „Ez az eredmény a KAIST világszínvonalú alapkutatási képességeinek és a Yonsei Severance Hospital klinikai szakértelmének ötvözésével vált lehetővé. A kérdés, amelyet betegeim kezelése közben újra és újra feltettem – ‘Honnan ered ez a daganat?’ – volt a kutatás kiindulópontja.”