A CBR elemzése szerint a legendás színész ugyan továbbra is kiváló formában van, de ez az alkotás „talán az utolsó” olyan filmje lehet, amiben a műfaj ikonikus figuráit alakítja. A Barry Levinson által rendezett, Nicholas Pileggi (Goodfellas, Casino) forgatókönyvéből készült életrajzi bűnfilm Vito Genovese és Frank Costello hatalmi harcát mutatja be, miközben Genovese a Five Families feletti uralomra tör, Costello pedig az Appalache‑hegységben tartott maffia‑találkozót próbálja saját javára fordítani.

A film érdekes alaphelyzete ellenére a The Alto Knights 2025 egyik legnagyobb bukásává vált: a mintegy 50 millió dolláros költségvetés ellenére kevesebb mint 10 millió dollárt hozott a mozikban, és a kritikai fogadtatás is gyenge, jelenleg 40%-on áll a Rotten Tomatoeson. Bár a produkció az HBO Maxen és az Amazon Prime Videón népszerű, a ScreenRant szerint Levinson filmje inkább azt mutatja meg, mennyire megváltozott a bűnügyi műfaj.

A film minden klasszikus elemet felvonultat

A hivatalos előzetes két dolgot azonnal világossá tesz: a film zenéje kiemelkedő (David Fleming munkája), és az egész alkotás olyan, mintha a korábbi gengszterfilmek esszenciáját gyúrták volna össze. A The Alto Knights egyszerre idézi meg A Keresztapa karakterközpontú történetvezetését, a Nagymenők és Az ír narrációs stílusát, valamint De Niro ikonikus jelenlétét.

A filmben megjelenik a műfaj összes klasszikus motívuma: erőszak, sikeres leszámolás, hosszú monológok, elegáns öltönyök. „A felszínen a The Alto Knights nem rossz film.” A történet izgalmas, a színészi játék erős – külön kiemelik Michael Rispoli alakítását Albert Anastasiaként –, Dante Spinotti operatőri munkája pedig látványos.

Nincs benne új

A probléma azonban az, hogy a film túlzottan emlékeztet a műfaj korábbi mesterműveire, miközben nem ad hozzájuk semmi igazán újat. A tempó lassú, de nem elég magával ragadó, a karakterek pedig életre kelnek ugyan, de nem teljesen kidolgozottak.

A film egyik legvitatottabb eleme, hogy De Niro két főszerepet is eljátszik: Genovesét és Costellót. A ScreenRant szerint ez azt eredményezi, hogy a nézők a film nagy részében azt látják, ahogy a színész „magával beszél, magával vitatkozik, majd magával harcol”.

A két karakter megkülönböztetésére De Niro különböző kalapokat és szemüveget visel, de a különbségek leginkább a személyiségjegyekben jelennek meg. „Ambiciózus vállalás két főszerepet játszani, de ez a film leggyengébb pontja.” A kritika úgy látja, a kettős szereposztás inkább tűnik előadói trükknek vagy figyelemhajhászásnak –, mint valódi értéket teremtő döntésnek.

Genovese és Costello két különálló figura, és „mindkettő megérdemelt volna egy-egy teljes értékű színészt”, nem pedig egyetlen sztárt, akinek meg kell osztania az energiáit.

De Niro már nem a régi maffiafigurák színésze

A gengszterfilmek műfaja elképzelhetetlen lenne De Niro, Joe Pesci és Al Pacino nélkül, akik évtizedeken át uralták a vásznat. De Niro minden szerepében valami újat mutatott, még akkor is, ha karakterei többnyire a „komplex, erőszakos antihős” kategóriájába estek.

„Itt az ideje, hogy De Niro átadja a stafétát más színészeknek.” A színész a 80-as éveiben jár, és egyszerűen „kiöregedett azokból a szerepekből, amik híressé tették”. Ugyanez igaz Pacinóra és Pescire is.

A cikk példaként említi Az írt, ahol a színészeket digitálisan fiatalították meg, ami több jelenetben „akaratlanul is nevetséges” hatást keltett. A The Alto Knights bukása így – bár fájdalmas – mégis „poétikus lezárása De Niro hosszú gengszterfilmes korszakának”.