A rövid, jellemzően 30-60 perces délutáni alvás után sokan számolnak be arról, hogy az ébredést követő néhány percben vagy rövid időszakban szokatlanul pozitívabb hangulatot, mentális könnyedséget és érzelmi felszabadultságot tapasztalnak. Ez a jelenség nem tekinthető pusztán szubjektív benyomásnak, hanem olyan élettani és idegrendszeri folyamatokkal magyarázható, amik az alvás-ébrenlét szabályozásában, a stresszválaszban és az érzelmi feldolgozásban játszanak szerepet.

Az emberi alvás-ébrenlét ciklust a cirkadián ritmus és az alvás homeosztatikus szabályozása együttesen irányítja. A cirkadián rendszer a nap folyamán természetes ingadozásokat hoz létre az éberség, a testhőmérséklet és a hormonális aktivitás szintjében. A kora délutáni órákban – függetlenül az étkezéstől – gyakran megfigyelhető egy fiziológiai éberségcsökkenés, amely az alvásra való hajlam növekedésével jár. Ebben az időszakban egy rövid alvás különösen hatékonyan csökkentheti az ébrenlét során felhalmozódó idegrendszeri terhelést.

Az alvás ideje

Az alvás ideje alatt változik a stresszválaszért felelős hypothalamus-hipofízis-mellékvese tengely aktivitása. Az ébrenléti állapothoz képest az alvás általában alacsonyabb élettani arousal-szinttel jár, ami együtt járhat a stresszhormonok hatásának mérséklődésével. Ennek következtében az ébredést követő rövid időszakban az egyén szubjektíven nyugodtabbnak, kevésbé feszültebbnek érezheti magát, ami közvetlenül befolyásolja az érzelmi állapotot.

Az idegrendszeri szinten az alvás hatással van azokra a neuromoduláns rendszerekre, amik a hangulat, a motiváció és az érzelmi reakciók szabályozásában vesznek részt. Az ébredés pillanatában az agy fokozatosan visszatér az éber működési állapotba, miközben megváltozik a neurotranszmitterek relatív aktivitása. Ez az átmeneti állapot gyakran együtt jár az érzelmi feldolgozás leegyszerűsödésével: csökkenhet a negatív gondolatok dominanciája, miközben a pozitív érzelmi ingerek feldolgozása átmenetileg előtérbe kerülhet.

Kognitív szempontból a rövid alvás megszakítja a folyamatos mentális terhelést. Az ébredést követő percekben a végrehajtó funkciókért felelős agyi területek még nem teljes mértékben térnek vissza a feladatorientált, problémamegoldó üzemmódba. Ennek eredményeként az egyén kevésbé hajlamos az aggodalomra, a ruminációra és az érzelmileg megterhelő gondolatmenetekre, ami szubjektív jóllétérzést válthat ki.

Csak rövid ideig tart az állapot

Fontos hangsúlyozni, ez a pozitív hangulati állapot jellemzően rövid ideig tart. Az ébrenléti idegrendszeri működés teljes helyreállásával a stresszhez és feladatvégzéshez kapcsolódó mechanizmusok ismét aktiválódnak, ami az érzelmi állapot visszarendeződéséhez vezet. A jelenség időtartama ezért általában percekben mérhető, és nem tekinthető tartós hangulatemelkedésnek.

Összességében a rövid délutáni alvás utáni átmeneti boldogságérzet egy olyan, élettanilag megalapozott állapot, amely a cirkadián ritmus, a stresszszabályozás, valamint az idegrendszeri és kognitív folyamatok együttes hatásából alakul ki. A jelenség az emberi idegrendszer normális működésének része, és arra utal, hogy még rövid pihenőidők is képesek ideiglenesen javítani az érzelmi közérzetet.