Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

35 évet vártunk arra, hogy a legendás sci-fi újra szárnyalni kezdjen

35 évet vártunk arra, hogy a legendás sci-fi újra szárnyalni kezdjen

35 évet vártunk arra, hogy a legendás sci-fi újra szárnyalni kezdjen
Northfoto

Dan Trachtenberg immár három egymást követő Predator‑filmet rendezett a Disney számára, és ezek mindegyike elérhető otthoni megtekintésre.

A Préda és a Predatorː Gyilkosok gyilkosa eddig is a Disney+ kínálatában volt, most pedig a Predator: Halálbolygó is csatlakozott hozzájuk – igaz, egyelőre PVOD‑on. Bár hivatalosan nem trilógia, Trachtenberg három filmje mégis egységes alkotói víziót képvisel, és a rajongók szerint mindhárom „10/10 élmény”.

A cikk a videó után folytatódik

A Predator‑franchise történetében soha nem készült közvetlen folytatás: minden rész önálló történet, amelyet csupán a Yautják – a ragadozó idegenek – kötnek össze. Trachtenberg azonban rendezőként olyan erős stílusjegyeket hozott, hogy a három film mégis összetartozónak érződik.

A rendező első nagyjátékfilmje a Cloverfield Lane 10 volt, amely után a A fiúk és a Black Mirror epizódjai hozták meg számára a kritikai elismerést. A Disney ezután kérte fel a Predator‑franchise újragondolására.

A Préda különleges megközelítése – a 1700‑as években játszódó történet egy komancs vadászlányról, Naruról – hatalmas siker lett. A cikk szerint Trachtenberg „nem egy újabb izomkolosszusos katonai sztorit akart, hanem történelmi fikciót kevert a Predator‑mitológiába”.

A Predatorː Gyilkosok gyilkosa három külön korszakban játszódó antológia: viking, szamuráj és második világháborús pilóta csap össze egy-egy Yautjával. A Predator: Halálbolygó pedig ismét új irányt vett, „Trachtenbergnek az az ötlete támadt, hogy a Predator legyen a jófiú” – írja a ScreenRant. A film egy fiatal Yautja felnövéstörténete, aki első vadászatára indul a galaxis legveszélyesebb bolygójára

Lesz még Trachtenberg‑féle Predator‑film?

A rendezőnek bőven vannak további ötletei. A Gyilkosok gyilkosa egy nagy crossover lehetőségét vetette fel, a Halálbolygó pedig egy új „talált családot” és egy új főgonoszt mutatott be. A Predator‑filmek 1987 óta nem voltak ilyen erősek: „35 év kellett ahhoz, hogy egy rendező végre elkezdje beteljesíteni a franchise valódi potenciálját.”