A vizsgálat szerint a demencia 7%-ban jelent meg azoknál, akiknek rendszertelen volt a napi ritmusuk, míg 10%-ban azoknál, akiknél a ritmus stabil maradt. A cirkadián ritmus szabályozza többek között az alvást, a hormonokat, a szívritmust és a testhőmérsékletet – vagyis az egész szervezet működését.

Eef Hogervorst, a Loughborough Egyetem biológiai pszichológia professzora szerint a belső óra felborulása és az alvásminőség romlása szorosan összefügghet a demencia és a szívbetegségek kockázatával. „A felborult cirkadián ritmus gyakran társul rossz alvással. Évtizedek óta gyanítjuk, hogy a rossz alvás hozzájárulhat a demenciához és a szívbetegségekhez, amelyek több közös kockázati tényezőt is megosztanak.”

A kutatás arra is rámutatott, hogy az alvásminőség javítása csökkentheti a demencia kockázatát. Hogervorst szerint a fizikai inaktivitás gyakran a kialvatlanságból fakadó fáradtsággal függ össze, ezért a mozgás kulcsfontosságú lehet: „A fizikai inaktivitás kezelése – amely a felborult alvás miatti fáradtsággal függ össze – ígéretes megközelítés lehet. A több mozgás csökkentheti az elhízást, javíthatja az alvás minőségét és támogathatja az agysejtek egészségét, így egyszerre több úton is csökkentheti a demencia kockázatát.”

Az alvó ember légzése

A professzor szerint a rossz alvás és a demencia közötti kapcsolat egyik magyarázata az alvási apnoé lehet, amiben az alvó ember légzése ismételten leáll – ez gyakran társul elhízással és más egészségügyi problémákkal – írja a WalesOnline.

Hogervorst a The Conversationnek azt is elmondta, hogy több biológiai mechanizmus is magyarázhatja a kapcsolatot: „Az immunrendszer is szerepet játszhat, amelyre hatással van a cirkadián ritmus és az alvás is, és amely mind a szívbetegségekben, mind a neurodegenerációban fontos tényező. Egy másik elmélet szerint az alvás segíti az agyban felhalmozódó toxikus fehérjék – köztük az Alzheimer‑kórra jellemző amiloid plakkok – eltávolítását, egy olyan tisztító rendszeren keresztül, amely alvás közben aktívabb.”

A professzor figyelmeztetett arra is, hogy a tartós alvásmegvonás – különösen a mélyalvás és a REM‑fázis hiánya – rontja a memóriát:
„Mind az akut, mind a krónikus alvásmegvonás, különösen a mélyalvás és a REM‑alvás elvesztése, ronthatja a memóriát. Hogy a helyreállító alvás hosszú távú zavara növeli‑e a demencia kockázatát, és hogy az alvásproblémák kezelése megelőzheti‑e a demenciát, továbbra is bizonytalan.”

A professzor az altatók használatára is kitért: „Mivel az alvás javítása gyakran megelőzési stratégiának számít, az álmatlanság kezelésére használt gyógyszereket is vizsgálni kell. A benzodiazepinek például összefüggésbe hozhatók a demencia fokozott kockázatával, valamint nappali álmossággal, esésekkel és balesetekkel. A melatonin, bár sokan használják, nem mutatott következetes előnyöket a felnőttek alvásminőségének javításában.”

A szakértő szerint azonban léteznek bizonyítottan hatékony módszerek a cirkadián ritmus és az alvás támogatására: „A rendszeres, mérsékelt testmozgás – körülbelül napi 30 perc –, különösen a szabadban és délelőtt, az egyik leghatékonyabb. Ráadásul a fizikai aktivitás az egyik legerősebb védőfaktor a szívbetegségek és a demencia ellen is. Szóval öltözz fel melegen, és indulj el sétálni.”