A kijelentés újabb diplomáciai feszültséget váltott ki Koppenhága és Washington között, különösen azért, mert az amerikai elnök nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem. A rendkívüli bejelentés azután érkezett, hogy Donald Trump Jeff Landry louisianai kormányzót nevezte ki Grönland különmegbízottjává.

A döntést azzal indokolta, hogy Landry „vezetni fogja a törekvést” annak érdekében, hogy Grönland az Egyesült Államok része legyen. „Jeff érti, mennyire lényeges Grönland a nemzetbiztonságunk szempontjából.” – mondta Trump a tőle megszokott határozottsággal.

„Grönlandra nem az ásványkincsek miatt van szükségünk, hanem a nemzetbiztonság miatt… Ha megnézi Grönlandot, végignéz a partvonalon, orosz és kínai hajókat lát mindenütt. Szükségünk van rá a nemzetbiztonság miatt. Meg kell szereznünk… Grönland nagy ügy.”

Nem lehet annektálni egy másik országot

A kijelentésekre azonnal reagált Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens‑Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke, akik közös nyilatkozatban szögezték le: „Grönland a grönlandiaké. Nem lehet annektálni egy másik országot. Még nemzetbiztonsági érvekkel sem.”

Dánia tiltakozásul ismét bekérette az amerikai nagykövetet. A dán külügyminiszter szerint a lépés azt mutatja, hogy Washington továbbra is érdeklődik a hatalmas és stratégiai jelentőségű terület iránt.

A dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen hangsúlyozta: „Mindenkinek – beleértve az Egyesült Államokat is – tiszteletben kell tartania Dánia területi integritását.”

Miért ennyire fontos Grönland?

Grönland stratégiai elhelyezkedése – Európa és Észak‑Amerika között – kulcsfontosságú az amerikai ballisztikus rakétavédelmi rendszer számára. Emellett jelentős ásványkincskészletei miatt az Egyesült Államok igyekszik csökkenteni függőségét a kínai exporttól.

A Sky News felidézi, márciusban JD Vance amerikai alelnök látogatott el egy távoli amerikai katonai bázisra Grönlandon, ahol azzal vádolta Dániát, hogy „alulfinanszírozza” a térséget. Augusztusban pedig ismét bekérették az amerikai nagykövetet, miután kiderült, hogy Trumphoz köthető személyek titkos befolyásolási műveleteket folytattak Grönlandon.

Moszkva figyel a háttérből

A dán védelmi hírszerzés friss jelentése szerint az Egyesült Államok „gazdasági erejét használja akaratának érvényesítésére, és katonai erővel is fenyeget barátot és ellenséget egyaránt”, miközben az orosz-nyugati konfliktus fokozódása miatt az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége tovább nő.

A jelentés szerint az amerikai aktivitás az Északi-sarkvidéken tovább gyorsítja a nagyhatalmi versengést. Vlagyimir Putyin orosz elnök erre reagálva kijelentette, hogy Oroszország aggódik a NATO arktiszi tevékenysége miatt, és ennek ellensúlyozására megerősíti katonai jelenlétét a térségben.