A 47 éves édesanya bélrákja már nem reagál a kemoterápiára, és a BBC beszámolója szerint körülbelül 10 hónapja lehet hátra. Jones azonban nem sajnálatot kért – csupán azt szerette volna, hogy az idei karácsony „szuper különleges” legyen.

December 1-jén egy egyszerű, őszinte Facebook‑posztot tett közzé, amelyben így fogalmazott: „Egyszerű ember vagyok, aki szereti az egyszerű dolgokat. Imádom a karácsonyi képeslapokat! Idén szeretnék sok-sok lapot kapni!! Ezért szépen kérem, amikor írjátok a lapokat, dobnátok be nekem is egyet a postára?” A poszt mellé a saját címét is csatolta, abban bízva, hogy talán 10-15 plusz képeslap érkezik majd.

A valóság azonban minden várakozását felülmúlta: a bejegyzés több mint 10 000 megosztást kapott, és Jones szó szerint elárasztották a jókívánságok. A BBC szerint nemcsak képeslapok, hanem csokoládék, színházjegyek és még lakóautós kirándulások felajánlásai is érkeztek hozzá. A People magazinnak azt is elmondta, volt szokatlan ajánlat is.

Jones története azért is ennyire megrázó, mert a diagnózisig hosszú ideig nem gondolt komoly betegségre. A BBC-nek elmondta, eleinte csak „rossz gyomorra” gyanakodott, és halogatta az orvosi vizsgálatot. 2022-ben végül eltávolítottak belőle egy 18 hüvelykes daganatot, ám egy évvel később kiderült, hogy a rák már a nyirokcsomókra és a tüdejére is átterjedt. A kemoterápia novemberben hatástalanná vált.

Az édesanya tíz éve egyedül neveli három gyermekét – a 16 éves Summert, a 22 éves Samit és a 20 éves Finleyt. A BBC-nek felidézte, milyen nehéz volt elmondani nekik, hogy ez lehet az utolsó közös karácsonyuk: „Hogy mondod ezt el nekik? A lányom nem is hiszi el.”

Jones azt is bevallotta, eleinte tartott attól, hogy a posztja „szemtelennek” tűnhet, de a reakciók minden félelmét elsöpörték. A világ minden tájáról érkeztek képeslapok, köztük gyerekek saját kezűleg készített rajzai is. „Annyi mindent kellett elolvasnom” – mondta a BBC-nek, majd hozzátette: „A szeretet elképesztő volt… valódi szeretet.”

A képeslapok mellett Jones minden bélyeget félretesz, hogy később egy csontdaganatos betegeket támogató jótékonysági szervezetnek adományozza, amely újraértékesíti azokat. Bár fizikailag még jól érzi magát, tisztában van azzal, hogy ez már nem tart sokáig. „Nem érzem magam betegnek, jól vagyok. De nem sokáig lesz így” – mondta, majd így zárta gondolatait: „Sok ember van körülöttem, aki törődik velem. Ha a szeretet gyógyítaná a rákot, már meggyógyultam volna.”