A nyomok közül számos eléri a 40 centiméteres átmérőt, párhuzamos sorokban rendeződnek, és jól kivehetőek rajtuk az ujjak és karmok lenyomatai. A szakértők szerint a lábnyomokat prosauropodák hagyták hátra – hosszú nyakú, kis fejű, növényevő dinoszauruszok, amelyek éles karmokkal rendelkeztek.

A helyszín és a tudományos jelentőség

A nyomokat tavaly szeptemberben fedezte fel Elio Della Ferrera fotográfus, aki több száz méteren át látta őket egy függőleges hegyfalon. A Triász időszakban – körülbelül 250 és 201 millió évvel ezelőtt – a terület árapály-síkság volt, amely később az Alpok láncolatába épült be. Dal Sasso szerint: „Ez a hely tele volt dinoszauruszokkal; ez egy hatalmas tudományos kincs.”

A paleontológus hozzátette, a nyomok alapján a csordák összhangban mozogtak, és „vannak jelei összetettebb viselkedésnek is, például állatok körben való összegyűlésének, talán védekezés céljából.” A prosauropodák akár 10 méteresre is megnőttek, két lábon jártak, de bizonyos esetekben kéznyomokat is találtak a lábnyomok előtt, ami arra utal, hogy megálltak és mellső végtagjaikat a földre helyezték.

Kulturális és társadalmi üzenet

Elio Della Ferrera, a felfedező fotográfus így fogalmazott: „Remélem, hogy ez a felfedezés mindannyiunkban gondolatokat ébreszt, rávilágítva arra, milyen keveset tudunk azokról a helyekről, ahol élünk: az otthonunkról, a bolygónkról.” – idézi a BBC.

Az olasz kulturális minisztérium közleménye szerint a terület nehezen megközelíthető, nincsenek ösvények, ezért drónokat és távérzékelési technológiát alkalmaznak a kutatáshoz.

A park a Fraele-völgyben található, Svájc határánál, közel ahhoz a helyszínhez, ahol jövőre a téli olimpiai játékokat rendezik. A minisztérium így fogalmazott: „Mintha maga a történelem akarna tisztelegni a világ legnagyobb sporteseménye előtt, összekapcsolva a múltat és a jelent egy szimbolikus stafétaátadásban a természet és a sport között.”