Utoljára 1989-ben küldött Washington ekkora erőt a térségbe, amikor Manuel Noriega panamai elnököt távolították el a hatalomból, akit az USA kábítószer-kereskedelemmel vádolt. A történelmi párhuzamok nyilvánvalóak, ugyanakkor a különbségek is élesek.

Akkor a feszültség egy amerikai tengerészgyalogos, Robert Paz meggyilkolásával robbant ki, ami négy nappal később az „Operation Just Cause” invázióhoz vezetett. Mintegy 30 ezer amerikai katona vett részt az akcióban, Noriegát pedig Miamiba szállították, hogy drogkereskedelem vádjával bíróság elé állítsák. Az ENSZ becslése szerint körülbelül 500 panamai civil vesztette életét, bár az amerikai hivatalos adatok ennél jóval kevesebbet említenek.

A vádak hasonlósága

Mindkét esetben központi elem, hogy Washington az adott latin-amerikai vezetőt kábítószer-kereskedelemmel vádolta. Noriega esetében a bizonyítékok pénzügyi dokumentumoktól kezdve a Medellín kartell tagjainak vallomásáig terjedtek. Nicolás Maduro venezuelai elnök esetében az amerikai kormányzat közvetlen kapcsolatot állít fel a Karib-térségben lebombázott gyorsnaszádok és az elnök között.

Az amerikai vád szerint Maduro a „Cartel de los Soles” vezetője, amely állítólag a venezuelai katonai elit jelenlegi és volt tagjaiból áll. Ezzel szemben sok elemző úgy véli, hogy nem formális bűnszervezetről van szó, hanem korrupt tisztviselők laza hálózatáról, akik a drog- és nyersanyagcsempészetből gazdagodtak meg.

Caracas reakciója

Diosdado Cabello belügyminiszter így reagált: „Hirtelen elővettek valamit, amit Cartel de los Soles-nek hívnak. Soha nem tudták és soha nem is fogják tudni bizonyítani a létezését, mert nem létezik. Ez egy imperialista találmány.”

Van azonban bizonyíték a drogkereskedelemre Maduro családjában. 2015-ben az amerikai DEA Haitin elfogta felesége két unokaöccsét, akik 800 kilogramm kokaint próbáltak az Egyesült Államokba csempészni. Francisco Flores de Freitas és Efrain Antonio Campo Flores több évet töltött amerikai börtönben, majd 2022-ben fogolycsere keretében tértek vissza Venezuelába. A Trump-adminisztráció most új szankciókat vezetett be ellenük, valamint egy harmadik rokon, Carlos Erik Malpica Flores ellen.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kijelentette: „Nicolás Maduro és bűnöző társai Venezuelában elárasztják az Egyesült Államokat drogokkal, amelyek mérgezik az amerikai népet. A Pénzügyminisztérium felelősségre vonja a rezsimet és annak köreit, valamint cégeit a folytatódó bűncselekményekért.”

Az amerikai kormányzat a „narco-terrorizmus” fogalmára hivatkozik, amit már 1987-ben így definiáltak: „A terrorista szervezetek és felkelő csoportok részvétele a drogkereskedelemben, amely nemzetközi következményekkel járó problémává vált.” A Pentagon szerint a Karib-térségben lebombázott hajók érvényes célpontok voltak, ugyanakkor egy szeptember 2-i második támadás komoly kérdéseket vetett fel, mivel két túlélőt öltek meg, akiket korábban már egyszer célba vettek.

Trump először úgy nyilatkozott, hogy „nincs problémája” a támadásról készült felvételek nyilvánosságra hozatalával, majd hozzátette, hogy a döntés Pete Hegseth védelmi miniszter kezében van. A Pentagon eddig sem a videót, sem a jogi indoklást nem hozta nyilvánosságra, a Fehér Ház azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az akció „a fegyveres konfliktus jogának megfelelően” történt.

Az USA és Venezuela közötti feszültség tovább fokozódik, különösen azután, hogy amerikai erők lefoglaltak egy venezuelai olajtankert. Trump jelezte, hogy miután az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonta Venezuela légterét és tengeri útvonalait, „már csak a szárazföld maradt”. A BBC elemzése alapján a helyzet rendkívül robbanékony, és egyetlen incidens – ahogy 1989-ben Robert Paz halála – elegendő lehet ahhoz, hogy a konfliktus sokkal nagyobb méretűvé váljon.