A Newsweek által közzétett nyílt forrású térképes adatok szerint a hajók október 6-án haladtak nyugat felé, majd október 10-én tértek vissza Sanghajba – a kínai haditengerészet és a Xinhua hírügynökség közlése alapján.

A japán Nippon News Network szerint a hajók 31 napos halászati járőrözésen vettek részt a Csendes-óceán északi részén, és a Tsugaru-szoroson való áthaladás során a japán parti őrség járőrhajót küldött a megfigyelésükre, miközben a Japán Tengerészeti Önvédelmi Erők egy felderítő repülőgépe is a levegőből követte az eseményeket.

A japán védelmi minisztérium a Newsweeknek adott hivatalos válaszában megerősítette: „Japán területi vizein és légterén, valamint azok környezetében a [védelmi minisztérium / önvédelmi erők] békeidőben is napi 24 órában végeznek információgyűjtést és megfigyelést országos radarhálózaton, légi figyelmeztető rendszereken és tengeri járőrrepülőgépeken keresztül.”

A kínai külügyminisztérium egyelőre nem reagált az újságírói megkeresésre, ugyanakkor korábban már jelezték, hajóik a nemzetközi jog által biztosított áthaladási jogot gyakorolják Japán kijelölt nemzetközi szorosainál. Japán öt ilyen szorost határozott meg, ahol a területi vizek 3,4 tengeri mérföldre terjednek ki, szemben a szokásos 13,8 mérföldes határral.

A hajók visszaútja során a Tsugaru-szoros után a Japán-tengeren keresztül haladtak, majd a Tsushima-szoroson át tértek vissza Sanghajba. Ez utóbbi szoros Dél-Korea és Japán között húzódik, és az Kelet-kínai-tengerhez kapcsolódik.

Collin Koh, a Szingapúri Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézete vezető elemzője a Newsweeknek úgy nyilatkozott: „Jogilag nincs semmi kifogásolható az ilyen áthaladásban, de politikai szempontból egyértelmű jelzés lehet Japán felé, különösen mivel Peking az elmúlt években egyre határozottabban érvényesíti a [szabad hajózás jogát] Japán belső vizein is, nemcsak a kulcsfontosságú szorosokon keresztül, mint például a Miyako-szoros.”

A Pentagon korábbi jelentése szerint Kína a világ legnagyobb tengeri jogérvényesítő flottáját működteti, több mint 150 járőrhajóval, amelyek hónapokig képesek küldetéseket teljesíteni a partoktól távol. A kínai parti őrség tevékenysége egyre inkább hasonlít a haditengerészetéhez, különösen mióta Oroszországgal közös járőrözéseket is végeznek a Csendes-óceán térségében.