Az amerikai és a japán haditengerészet hatalmas erőkkel csapott össze Midway szigete közelében, és a több napon át tartó ütközet végül az Egyesült Államok döntő győzelmével zárult. A harcok során az amerikai csapatok kitartó támadásokat indítottak, amik végül arra kényszerítették a japán flottát, hogy feladja a csatát és visszavonuljon.

A The National WWII Museum összefoglalója szerint „az elkövetkező két napban a tengeren és Midway szigetén harcoló amerikai csapatok folytatták támadásaikat, aminek következtében a japánok kénytelenek voltak feladni a csatát és visszavonulni.”

A veszteségek aránya jól mutatja a csata súlyát és jelentőségét. A japánok körülbelül 3057 katonát, négy repülőgép-hordozót, egy cirkálót és több száz repülőgépet veszítettek, míg az Egyesült Államok vesztesége 362 ember, egy hordozó, egy romboló és 144 repülőgép volt. Ez a különbség stratégiai értelemben óriási előnyt biztosított az amerikaiaknak, hiszen a japán haditengerészet elveszítette legfontosabb hordozóinak jelentős részét, amelyeket a Pearl Harbor elleni támadásban is bevetettek.

A győzelem nem csupán katonai sikert jelentett, hanem pszichológiai fordulatot is. A japán hadsereg addig megállíthatatlanul terjeszkedett a Csendes-óceánon, Midway után azonban elveszítette kezdeményező szerepét. „Ez a kritikus amerikai győzelem megállította Japán növekedését a Csendes-óceánon, és olyan helyzetbe hozta az Egyesült Államokat, hogy megkezdhesse a japán birodalom zsugorítását egy több évig tartó szigetről szigetre történő inváziósorozattal és több még nagyobb tengeri csatával.”

Jött a fordulat

A midwayi csata után az Egyesült Államok kezdeményező pozícióba került, és megindította a híres „island-hopping” hadjáratot, amelynek során fokozatosan visszaszorította a japán erőket. Guadalcanal, Ivo Dzsima és Okinava mind ennek a stratégiának a részei voltak, és végül ezek a hadműveletek vezettek el a japán birodalom összeomlásához. A japán haditengerészet soha többé nem tudta visszanyerni korábbi fölényét, és a háború végkimenetele innentől kezdve egyre inkább az amerikaiak javára billent.

A csata jelentősége abban is rejlik, hogy az amerikai hírszerzés kulcsszerepet játszott a győzelemben. A japán kódok megfejtése lehetővé tette, hogy az amerikaiak előre tudják, hol és mikor támad az ellenség, így felkészülten várták a japán flottát. Ez a hírszerzési siker a modern hadviselés egyik legfontosabb példája lett, és hozzájárult ahhoz, hogy Midwayt a történelem egyik legnagyobb tengeri csatájaként tartsák számon.

A midwayi győzelem tehát nem csupán egy ütközet volt a sok közül, hanem a második világháború egyik legfontosabb fordulópontja. Az Egyesült Államok ezzel a sikerrel stratégiai fölényt szerzett, amely lehetővé tette a japán birodalom fokozatos visszaszorítását, és végső soron hozzájárult a háború lezárásához a Csendes-óceánon. A veszteségek súlyosak voltak, de a győzelem jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen Midway nélkül a háború sokkal hosszabb és véresebb lehetett volna.

A történészek máig úgy tekintenek erre az ütközetre, mint a modern hadtörténelem egyik legnagyobb stratégiai győzelmére, amely megmutatta, hogy a kitartás, a hírszerzés és a taktikai döntések képesek megfordítani egy egész háború menetét. Midway öröksége ma is él: emlékeztet arra, hogy a történelem sorsfordító pillanatai gyakran egyetlen csatában dőlnek el.